Értékelés:

A könyv informatív és lebilincselő áttekintést nyújt a görög-perzsa háborúkról, így inkább a tömör bevezetést, mintsem mélyreható elemzést kereső olvasók számára alkalmas. Míg sok kritikus dicsérte olvasmányosságát és lebilincselő írásmódját, mások kritizálták egyszerűségét és a részletes elemzés hiányát.
Előnyök:⬤ Intelligens, olvasmányos, jól informált
⬤ mind görög, mind perzsa szemszögből nyújt hátteret
⬤ lenyűgöző betekintést nyújt a katonai stratégiákba
⬤ alapossága miatt erősen ajánlott
⬤ informatív és lebilincselő
⬤ jó ár-érték arány.
⬤ Nagyon rövid, korlátozott mélységgel
⬤ a nagyméretű nyomtatás túlságosan leegyszerűsítőnek tűnhet
⬤ gyenge minőségű térképek
⬤ tartalmaz néhány pontatlanságot
⬤ leegyszerűsítő nyelvezet, amelyből hiányzik a történelmi elemzés
⬤ nem alkalmas a részletes történelmet kereső olvasók számára.
(16 olvasói vélemény alapján)
The Greco-Persian Wars: A Captivating Guide to the Conflicts Between the Achaemenid Empire and the Greek City-States, Including the Battle of
Ha szeretné felfedezni a görög-perzsa háborúk lebilincselő történetét, akkor olvasson tovább...
Ez a kulturális kiemelkedés teljes mértékben megmutatkozott ezekben a háborúkban, hiszen a görög-perzsa háborúkat Hérodotosz dokumentálta, akit gyakran a modern történelem atyjának tartanak. Az általa gondosan részletezett események olyan embereket inspiráltak, mint Thuküdidész, hogy megírja saját történetét a peloponnészoszi háborúról. Ezek az írók, bár a rendelkezésükre álló források tekintetében korlátozottak voltak, gondosan dokumentálni tudták az összes eseményt a háború alatt és után, és a történetről alkotott változataikat újra és újra igazolták különböző történészek, elősegítve, hogy ezek a művek az emberi történelem legfontosabbjai közé tartozzanak.
Hérodotosz munkásságának köszönhetően tudjuk, hogy a konfliktus, amely végül a görög-perzsa háborúkká vált, a mai Törökország partjainál kezdődött, egy Iónia néven ismert régióban. Ebben a régióban tizenkét görög városállam, amelyek alapításuk óta szabadok és függetlenek voltak, nemrégiben a Lídiai Királyság alávetette magát, amelyet nem sokkal később Perzsia meghódított. Amikor tehát Arisztagorasz zsarnok király Kr. e. 499-ben arra szólította fel Iónia népét, hogy lázadjanak fel a perzsák ellen, az ióniai görögök válaszoltak. Athén és Eritrea az ostromlott honfitársaik támogatására sietett, és megkezdődtek a görög-perzsa háborúk.
Más szóval a görög-perzsa háborúkat gyakran a jó és a rossz közötti harcként ábrázolják. Ez egyszerre túlzás és leegyszerűsítés, de kétségtelen, hogy ez a háború, illetve háborúk sorozata, amelyet az ókor néhány legerősebb civilizációja vívott egymással, hozzájárult az emberi történelem útvonalának kijelöléséhez, amelyet egészen a mai napig követünk.
A Görög-perzsa háborúk: Magával ragadó kalauz az Akhaimenida Birodalom és a görög városállamok közötti konfliktusokhoz, beleértve a maratoni, termopülai, szalamiszi, plataiai és más csatákat, olyan témákat fedezhet fel, mint:
⬤ A háború előestéjén.
⬤ A jóniai lázadás.
⬤ I. Dareiosz bevonul Görögországba: A maratoni csata.
⬤ A két háború közötti évek: Görögország és Perzsia felkészül az újbóli találkozásra.
⬤ Xerxész inváziója 1. rész: A thermopülai és artemisiumi csaták.
⬤ Xerxész inváziója 2. rész: A szalamiszi és plataiai csaták.
⬤ A Deliai Liga háborúi.
⬤ A háború utóhatásai.
⬤ A görög hadsereg.
⬤ A perzsa hadsereg.
⬤ És még sok-sok minden más!
Ha tehát többet szeretne megtudni a görög-perzsa háborúkról, görgessen felfelé, és kattintson a "kosárba" gombra!