A hét csillag ékköve

Olvasói vélemények

A felhasználói vélemények vegyesen tartalmazzák a Bram Stoker „A hét csillag ékköve” című művéről alkotott véleményeket. Sok olvasó értékeli a rejtélyek és az egyiptológiai elemek feltárását, és élvezi Stoker jellegzetes prózáját és történetmesélési stílusát. Ugyanakkor számos vélemény csalódottságot fejez ki a tempó, az írásmód, valamint a rövidített vagy rosszul formázott kiadások miatt. A könyv befejezése is vegyes reakciókat vált ki.

⬤ Kiváló történetmesélés és lebilincselő rejtélyes elemek.
⬤ Az egyiptológia és a történelmi összefüggések gazdag feltárása.
⬤ Stoker jól kidolgozott prózája, amelyet lebilincselőnek és sötétnek jellemeztek.
⬤ Egyes kiadások jó nyomdai minőséggel és kivitelezéssel rendelkeznek.

⬤ Problémák a tempóval, panaszok a lassú elbeszélésre és a nehézkes írásmódra.
⬤ Néhány kiadás rövidített vagy rosszul formázott.
⬤ Csalódást keltő befejezés, amelyet antiklimatikusnak vagy kompromittálónak tartanak.
⬤ Vegyes vélemények az illusztrációkról, sokan irrelevánsnak vagy rossz minőségűnek tartják őket.

(39 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Jewel of Seven Stars

Könyv tartalma:

Vásárolja meg az 1st World Library egyik klasszikus könyvét, és segítsen támogatni a letölthető e-könyvek ingyenes internetes könyvtárát. Látogasson el hozzánk online a www.1stWorldLibrary.ORG - - Az egész olyan valóságosnak tűnt, hogy alig tudtam elképzelni, hogy valaha is megtörtént volna; és mégis minden egyes epizód nem a dolgok logikájának új lépéseként, hanem mint valami várva várt dolog jött.

Az emlékezet ilyenkor jóra vagy rosszra, örömre vagy fájdalomra, jóra vagy rosszra, jóra vagy rosszra játssza a maga csínytevéseit. Így válik az élet keserédessé, és ami megtörtént, az örökkévalóvá. A könnyű csónak ismét, megszűnve lőni a lusta vízen, mint amikor az evezők villogtak és csöpögtek, kisiklott a tüzes júliusi napfényből a nagy, lógó fűzfaágak hűvös árnyékába - én álltam a ringatózó csónakban, ő mozdulatlanul ült, és ügyes ujjakkal óvta magát a kóbor gallyaktól vagy a mozgó ágak rugalmasságának szabadságától.

A víz ismét aranybarnának tűnt az áttetsző zöld lombkorona alatt; a füves part pedig smaragdzöld árnyalatú volt. Ismét a hűvös árnyékban ültünk, miközben a természet számtalan zaja mind a bástyánkon kívül, mind a mi bástyánkon belül egybeolvadt azzal az álmos zümmögéssel, amelynek elégséges környezetében a nagyvilágot, annak zavaró gondjaival és még zavaróbb örömeivel együtt, hatékonyan el lehet felejteni.

Ebben a boldog magányban a fiatal lány ismét elvesztette primitív, szűkös neveltetésének konvencióit, és természetes, álmodozó módon mesélt nekem új életének magányáról. Szomorúsággal éreztette velem, hogy abban a tágas otthonban a háztartás minden egyes tagját elszigetelte az apja és ő maga személyes pompája; hogy ott a bizalomnak nem volt oltára, és a szimpátiának nem volt szentélye; és hogy ott még az apja arca is olyan távoli volt, mint amilyennek most a régi vidéki élet tűnt.