Értékelés:

Theodore Dreiser A pénzember című regénye az amerikai kapitalizmus, az ambíció és az etika témáit járja körül Frank Cowperwood történetén keresztül, amely a 19. századi Philadelphiában játszódik. A könyvet realizmusáról és a pénzügyi és politikai tájképek részletes ábrázolásáról jegyzik, amelyek ma is aktuálisak. Néhány olvasó azonban lassúnak találja a tempót és időnként fárasztónak az írásmódot.
Előnyök:⬤ Releváns betekintés a történelmi pénzügyi katasztrófákba és a kapitalizmusba.
⬤ A 19. századi amerikai társadalom és politika őszinte ábrázolása.
⬤ Realisztikus és átélhető karakterek.
⬤ Precíz és olvasmányos próza.
⬤ Erős jellemfejlődés és olyan témák feltárása, mint az ambíció és az etika.
⬤ Magával ragadó történetmesélés, amely tükrözi a modern párhuzamokat.
⬤ Lassú tempó és túlságosan részletes leírások, amelyek unalmasak lehetnek.
⬤ Néhány olvasó túlhajtottnak találta a tárgyalótermi jeleneteket.
⬤ Az elektronikus formátummal kapcsolatos problémák, beleértve a rossz fordításokat és az apró betűket.
⬤ A könyv hosszúsága és mélysége miatt nem biztos, hogy a kedvtelésből olvasóknak tetszeni fog.
(53 olvasói vélemény alapján)
The Financier, a Novel
A Pénzügyőr című regény a Vágy trilógiájának első kötete, amelyhez tartozik A titán és A sztoikus is. Frank Cowperwood azzal keresi első pénzét, hogy olcsó szappanokat vásárol a piacon, és nyereségvágyból eladja egy fűszeresnek.
Cowperwood feleségül vesz egy jómódú özvegyet, és az évek során a városi kincstárnok segítségével visszaélni kezd az önkormányzati pénzekkel. A nagy chicagói tűzvész tőzsdei összeomláshoz vezet, ami miatt csődbe megy és lelepleződik.
A The Financier végigkíséri Cowperwoodot a bírósági tárgyaláson, a pénzügyi világban való újbóli felemelkedésén, majd nyugatra költözésén és újrakezdésén keresztül. Theodore Dreiser amerikai regényíró és újságíró volt, aki a naturalista iskola, és ismert olyan karakterek ábrázolásáról, akiknek értéke nem az erkölcsi kódexükben rejlik, hanem abban, hogy minden akadállyal szemben kitartanak, és olyan irodalmi szituációkban, amelyek inkább hasonlítanak a természet tanulmányozására, mint a választásról és a cselekvésről szóló történetekre.