Értékelés:

James Allen „A végzet uralma” című könyvét nagyra értékelik, mert éleslátóan vizsgálja, hogyan alakíthatja az egyén a saját sorsát tettein és meggyőződésén keresztül. Sok olvasó találta tanulságos olvasmánynak, amely mély önvizsgálatra, meditációra és a pozitív gondolkodás fontosságára ösztönöz. Néhány kritikus azonban megjegyezte, hogy az írás ismétlődő lehet, és a filozófiai koncepciók nem biztos, hogy mindenkihez eljutnak, különösen azokhoz, akik kevésbé hajlamosak az önreflexióra.
Előnyök:⬤ Rendkívül informatív és elgondolkodtató; önvizsgálatra és személyes fejlődésre ösztönöz.
⬤ Világos magyarázat a koncentrációval, meditációval és a végzet természetével kapcsolatos összetett elképzelésekről.
⬤ Inspiráló és felemelő, erősen rezonál az olvasó érzelmeire és az önfejlesztés iránti vágyaira.
⬤ Egyszerűen megfogalmazva, a mélyreható fogalmakat a szélesebb közönség számára is elérhetővé teszi.
⬤ Néhány olvasó szerint az írás ismétlődik.
⬤ A filozófiai koncepciók talán nem mindenki számára vonzóak, különösen azok számára, akik az egyszerű vagy kevésbé elmélyült szövegeket kedvelik.
⬤ Egyes nézetek az olyan gyakorlatokról, mint a mantra meditáció, egyes olvasók számára túlságosan elutasítónak tűnhetnek.
(32 olvasói vélemény alapján)
The Mastery of Destiny
Minden élet küzdelem.
Mind kívül, mind belül vannak olyan körülmények, amelyekkel az embernek meg kell küzdenie.
Maga a létezése erőfeszítések és teljesítmények sorozata, és az emberiség hasznos egységeként való megmaradásának joga az emberek között attól függ, hogy mennyire képes sikeresen megküzdeni a külső természeti elemekkel, illetve az erény és az igazság belső ellenségeivel. Az embertől megkövetelik, hogy továbbra is törekedjen a jobb dolgok, a nagyobb tökéletesség, a magasabb és még magasabb eredmények elérésére.
És az e követelésnek való engedelmesség mértékének megfelelően az öröm angyala várja a lépteit és szolgál neki.
Mert aki buzgón tanul, aki buzgón ismerkedik, és aki erőfeszítéseket tesz a teljesítés érdekében, az megtalálja azt az örömet, amely örökké a világegyetem szívében zeng. Először a kis dolgokban, aztán a nagyobbakban, majd a még nagyobbakban kell az embernek törekednie.
Egészen addig, amíg végül felkészül a legnagyobb erőfeszítésre, és az Igazság megvalósítására törekszik, és ha sikerrel jár, akkor megvalósítja az örök örömöt.