Értékelés:
A könyv az ópiumháborúkat vizsgálja, kiemelve Nagy-Britannia kényszerítő taktikáját, amellyel kereskedelmi előnyökért ópiumot kényszerített Kínára, és elmélyül ezeknek az eseményeknek a modern geopolitikára gyakorolt történelmi jelentőségében. Bár a könyvet lebilincselő elbeszéléssel rendelkező, informatív olvasmánynak tartják, egyes kritikusok bírálják az írás minőségét és a tudományos alaposság hiányát.
Előnyök:A könyv gazdag történelmi tényekben, és olyan lebilincselő elbeszélést nyújt, amely magával ragadja az olvasót. A világtörténelem egy kulcsfontosságú időszakát öleli fel, és értékes betekintést nyújt az ópiumháborúk motivációiba és eseményeibe. Sokan jó bevezetésnek találják a témába, és értékelik a szórakoztató prózát és a háttérinformációkat. Emellett gyors tempójú olvasmánynak tartják, amely alkalmi olvasók és történelemrajongók számára egyaránt alkalmas.
Hátrányok:A kritikusok szerint az írás egyenetlen minőségű, egyes részek felületesek és nem elég mélyek. Aggályosnak tartják a pontatlanságokat és az elégtelen idézeteket, ami tudományos forrásként kevésbé megbízhatóvá teszi a könyvet. Egyes olvasók olyan területeket is megemlítenek, ahol a részletek elmaradnak, és a helyesírási vagy nyelvtani problémák rontják az olvasás élményét.
(34 olvasói vélemény alapján)
The Opium Wars: A Captivating Guide to the First and Second Opium War and Their Impact on the History of the United Kingdom and China
Ha szeretné felfedezni az ópiumháborúk lebilincselő történetét, akkor olvasson tovább...
A viktoriánus Nagy-Britannia akkoriban a világ technológiailag és gazdaságilag legfejlettebb országa volt. Mint ilyen, rendelkezett az érdekei védelméhez szükséges hatalommal. Az új keleti kereskedelmi útvonalak felfedezésével és a Kelet-indiai Társaság megalapításával Nagy-Britannia a Kínából származó fényűző és egzotikus termékek rabja lett. A selyem, a porcelán és a tea nagy keresletnek örvendett a gazdagok körében. Nagy-Britannia akkoriban gazdaságilag olyan erős volt, hogy még a közép- és alsóbb osztályok is megengedhették maguknak, hogy élvezzék a Kínából importált kiváló minőségű árucikkeket, különösen a teát.
Nagy-Britannia mindent importált, amire a társadalma vágyott, de ez költséges volt. A fő problémát az jelentette, hogy Kína csak ezüstben fogadta el a fizetést, ami hatalmas egyensúlytalanságot okozott a kereskedelemben. Ahhoz, hogy Nagy-Britannia ne veszítsen pénzt az importált árukon, valamit vissza kellett adnia Kínának. Ez a keleti birodalom azonban szeretett azzal dicsekedni, hogy önellátó. A kínaiaknak nem kellett importálniuk semmit, mivel iparuk elég fejlett volt ahhoz, hogy az egész országot ellássa azzal, amire szüksége volt. Nagy-Britanniának elő kellett állnia valamivel, amire a kínaiaknak szüksége volt, és kétségbeesésében úgy döntöttek, hogy Nagy-Britannia ópiumot ad el.
Amikor az ópium kínai piacra való bevezetésére irányuló diplomáciai erőfeszítések kudarcot vallottak, a brit parlament a háborút választotta. Két háborúra került sor, az egyik 1839 és 1842 között, a másik pedig 1856 és 1860 között. Ezek együttesen az ópiumháborúk néven ismertek. A britek, akikhez csatlakoztak a franciák, és akiket az amerikaiak és az oroszok támogattak, összecsaptak a Csing-dinasztia által uralt császári Kínával. Ezeket a konfliktusokat a nyugati világ nagyrészt elfelejtette, talán a kollektív szégyenérzet miatt. Kínában azonban az ópiumháborúk még mindig a nyugati hatalmak által okozott nemzeti megaláztatás szimbólumai.
A The Opium Wars: A Captivating Guide to the First and Second Opium War and Their Impact on the History of the United Kingdom and China című könyvben olyan témákat fedezhet fel, mint például.
⬤ Előszó - A vörös barbárok.
⬤ No Tolerance.
⬤ Az első konfliktusok.
⬤ Gőzhajók és ágyúk.
⬤ Az első ópiumháború vége.
⬤ A két háború közötti időszak.
⬤ Konfliktus a láthatáron.
⬤ A konfliktus folytatódik.
⬤ Az előrenyomulás.
⬤ A palota felgyújtása és a diplomácia.
⬤ És még sok-sok minden más!
Ha tehát többet szeretne megtudni az ópiumháborúkról, görgessen felfelé, és kattintson a "kosárba" gombra!
