Értékelés:
Aldous Huxley debütáló regénye, a Krómsárga, a 20. század eleji angol felsőosztálybeli társadalmat szatirizálja humoros jellemrajzokon és szellemes beszélgetéseken keresztül. Bár a könyv számos gondolatot és témát mutat be, laza szerkezete és a jelentős cselekmény hiánya csalódást okozhat egyes olvasóknak. Az írás okosságáról és szójátékáról nevezetes, bár a karakterfejlődés másodlagosnak tűnik az ötletek feltárásához képest.
Előnyök:A regény szórakoztató jellemrajzokat és éles szatírát tartalmaz. Huxley írása tele van humorral, szellemességgel és ügyes szójátékkal, ami élvezetes és elgondolkodtató olvasmánnyá teszi. A könyv betekintést nyújt Huxley olyan tematikai aggályaiba, amelyek később a legismertebb műveiben is megjelennek, és sok olvasó értékeli a regény könnyedségét és magával ragadó párbeszédeit.
Hátrányok:A koherens cselekmény hiánya miatt az olvasók elégedetlenek lehetnek, sok eseményt triviálisnak vagy összefüggéstelennek éreznek. Egyesek szerint a tempó lassú, különösen az első részeknél, és a szereplők gyakran inkább az ötletek hordozói, mintsem teljesen kidolgozott személyek. Emellett az archaikus vagy összetett szókincs használata kihívást jelenthet néhány olvasó számára.
(116 olvasói vélemény alapján)
Crome Yellow by Aldous Huxley, Science Fiction, Classics, Literary
A könyvben Huxley a kor divatjait és hóbortjait szatirizálja. A regény címében szereplő Crome egy angol vidéki ház, amelyben a cselekmény nagy része játszódik.
Aldous Huxley első regénye, a Crome Yellow 1921-ben jelent meg, és mint modor- és eszmekomédia, viszonylag realista helyszíne és formája meglepő lehet későbbi művei, például a Pont ellenpont és a Szép új világ rajongóinak. Akik csak a Szép új világot ismerik, talán nem tudják, hogy Aldous Huxley 16 éves korában, amikor orvosi pályára készült, súlyos szembetegségben szenvedett, amely miatt átmenetileg megvakult, és amely visszavetette azt a karriert, amelyet minden bizonnyal orvosként vagy tudósként futott volna be.
A Crome Yellow-t gyakran nevezték „szellemesnek”, valamint „beszédesnek”, és bizonyára éppúgy köszönhet sokat a Vanity Fairnek, mint - egyesek számára meglepő módon - Tristram Shandy-nek, bár azt gondolhatnánk, hogy az olyan karaktereknek, mint Mr. Barbecue-Smith és az ő figyelemre méltó íráselméleteinek lehet némi irodalmi előzménye Lawrence Sterne-ben.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)