Értekezés a valószínűségről

Olvasói vélemények

Keynes könyvét a statisztika és a valószínűségszámítás jelentős művének tekintik, amelyet történeti jelentősége és mélysége miatt dicsérnek. Több felhasználó azonban mind a fizikai, mind a digitális változat olvashatóságával kapcsolatos problémákról számolt be, különösen a Kindle-kiadás világos nyomtatási és tipográfiai hibái miatt.

A könyvet a valószínűségszámítás alapjaihoz való mérföldkőnek tekintik, amely Keynes zsenialitását és egyedülálló perspektíváját mutatja be. Sok felhasználó úgy találta, hogy érdemes elolvasni, ha érdekli a statisztika és a terület történelmi fejlődése. A kapott fizikai példányok gyakran jó állapotban voltak.

Számos vélemény kiemelte az olvashatósági problémákat, különösen a fizikai példányok világos nyomtatását és a Kindle változat számos tipográfiai hibáját, ami frusztrálóvá vagy lehetetlenné tette az olvasást. Egyes kiadásokról azt jelentették, hogy hiányzik belőlük a szöveg, vagy olvashatatlan tartalmat tartalmaznak.

(22 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

A Treatise on Probability

Könyv tartalma:

I. rész Alapvető gondolatok.

I. FEJEZET A valószínűség jelentése.

II. FEJEZET A valószínűség és az ismeretelmélet viszonya.

III. fejezet A valószínűségek mérése.

IV. FEJEZET A közömbösség elve.

V. FEJEZET A valószínűségek meghatározásának egyéb módszerei.

VI. FEJEZET Az érvek súlya.

VII. FEJEZET Történelmi visszatekintés.

VIII. FEJEZET A valószínűség gyakorisági elmélete.

IX. FEJEZET Az I. rész konstruktív elmélete Összefoglalva.

II. rész Alapvető tételek.

X. FEJEZET Bevezetés.

XI. FEJEZET A csoportok elmélete, különös tekintettel a logikai konzisztenciára, a következtetésre és a logikai prioritásra.

XII. FEJEZET A következtetés és a valószínűség definíciói és axiómái.

XIII. FEJEZET A szükségszerű következtetés alaptételei.

XIV. FEJEZET A valószínű következtetés alaptételei.

XV. FEJEZET A valószínűségek numerikus mérése és közelítése.

XVI. FEJEZET Megfigyelések a XIV. fejezet tételeiről és azok továbbfejlesztéséről, beleértve a tanúságtételt is.

XVII. FEJEZET A fordított valószínűség néhány problémája, beleértve az átlagokat is.

III.

Indukció és analógia.

XVIII. fejezet Bevezetés.

XIX. FEJEZET Az analógiás érvelés természete.

XX. FEJEZET Az esetek szorzásának értéke, avagy a tiszta indukció.

XXI. FEJEZET Az induktív érvelés természete Folytatás.

XXII. FEJEZET E módszerek igazolása.

XXIII. FEJEZET Az indukció néhány történeti megjegyzése.

IV.

A valószínűség néhány filozófiai alkalmazása.

XXIV. FEJEZET Az objektív véletlen és a véletlenszerűség jelentése.

XXV. FEJEZET A véletlenről folytatott vita során felmerülő néhány probléma.

XXVI. FEJEZET A valószínűség alkalmazása a magatartásra.

V. RÉSZ.

A statisztikai következtetés alapjai.

XXVII. FEJEZET A statisztikai következtetés természete.

XXVIII. FEJEZET A nagy számok törvénye.

XXIX. FEJEZET A priori valószínűségek használata a statisztikai gyakoriság előrejelzésére - Bernoulli, Poisson és Tchebycheff tételei.

XXX. FEJEZET A statisztikai gyakoriságok matematikai felhasználása az utólagos valószínűség meghatározására - Laplace módszerei.

XXXI. FEJEZET A Bernoulli-tétel megfordítása.

XXXII. FEJEZET A statisztikai gyakoriságok induktív felhasználása az utólagos valószínűség meghatározására - Lexis módszerei XXXIII. FEJEZET Egy konstruktív elmélet vázlata.