Heinrich Wolfflin svájci művészettörténész volt, aki a művészetről és az esztétikáról szóló befolyásos elméleteiről ismert.
Az 1864-ben született művész meghatározó szerepet játszott a művészettörténet mint tudományos diszciplína fejlődésében. Wolfflin leginkább a reneszánsz és a barokk közötti átmenet megértéséhez való hozzájárulásáról ismert.
Alapvető műve, „A művészettörténet alapelvei” új keretet teremtett a képzőművészet elemzéséhez, hangsúlyozva a stílus és a forma fontosságát a puszta történelmi kontextussal szemben. Innovatív módszerei révén Heinrich Wolfflin forradalmasította a művészet tanulmányozásának és megbecsülésének módját, és ezzel a művészettörténet kulcsfontosságú alakjává vált. Olyan fogalmai, mint a „lineáris vs.
festői” stílus, továbbra is visszhangra találnak a kortárs művészetkritikában. A művészetelmélet fejlődése iránt érdeklődők számára Heinrich Wolfflin munkássága továbbra is nélkülözhetetlen olvasmány.
