Értékelés:

Theodore Dreiser „Jennie Gerhardt” című könyve a szerelem és a társadalmi küzdelmek lenyűgöző feltárása, különös tekintettel egy olyan nő életére, akinek egy konzervatív társadalomban osztályával és nemével kapcsolatos kihívásokkal kell szembenéznie. Az elbeszélés mélyen magával ragadó, különösen a jellemfejlődés és az érzelmi mélység. A könyv egyes kiadásaiban azonban olyan problémák vannak, mint a kis betűméret és a rossz minőségű nyomtatás, ami rontja az olvasás élményét.
Előnyök:A könyv erős elbeszélésmóddal rendelkezik, tele élő, lélegző karakterekkel. Az olvasók értékelik, hogy a szerző olyan témákat boncolgat, mint a szerelem, az osztálykülönbségek és a nők küzdelmei a konzervatív társadalomban. Sokan érzelmileg megragadónak találták a történetet, a szereplőket pedig, különösen Jennie-t és Lestert, rendkívül átélhetőnek és jól kidolgozottnak.
Hátrányok:Több kritika megemlíti az egyes kiadásokban használt kis betűméretet, ami megnehezíti az olvasást. Emellett egyes kiadások minőségével kapcsolatos aggályok is felmerültek, többek között a furcsa borítóválasztás és a rossz hátlapi jegyzetek miatt. Néhány olvasó úgy érzi, hogy a történet vége meglehetősen szomorú, és kísérteties benyomást hagyhat maga után.
(6 olvasói vélemény alapján)
Theodore Herman Albert Dreiser (1871. augusztus 27. - 1945. december 28.) amerikai regényíró és újságíró, a naturalista iskola képviselője. Regényeiben gyakran szerepeltek olyan főszereplők, akik a határozott erkölcsi kódex hiánya ellenére is sikerrel jártak el céljaik elérésében, és olyan irodalmi helyzetek, amelyek inkább hasonlítanak a természetről szóló tanulmányokhoz, mint a választásról és cselekvésről szóló történetekhez.
A Jennie Gerhardt egy 1911-ben megjelent regény Theodore Dreiser tollából.
Jennie Gerhardt egy nincstelen fiatal nő. Miközben az ohiói Columbusban egy szállodában dolgozik, Jennie megismerkedik George Brander szenátorral, aki beleszeret a lányba. A férfi segít a lány családjának, és kijelenti, hogy feleségül akarja venni. Jennie, hálás a jóindulatáért, beleegyezik, hogy lefekszik vele, de a balszerencse közbeszól, és a szenátor meghal, a lány pedig terhes marad. A lánynak egy lánya születik, Vesta, és Clevelandbe költözik, ahol egy előkelő családnál szobalányként talál munkát. Ennek következtében megismerkedik Lester Kane-nel, egy jómódú gyáros fiával. Jennie beleszeret a férfiba, akinek erős akarata és nagylelkűsége lenyűgözi. Otthagyja a lányát, és együtt látogatnak el New Yorkba. Kane, aki nem tudja, hogy Jennie-nek gyermeke van, feleségül akarja venni, de családja rosszallását előre látva úgy dönt, hogy a lány inkább a szeretője lesz. Sikeresen élnek együtt Chicagóban, még akkor is, amikor Jennie három év után kinyilatkoztatja, hogy Vesta a lánya. Kane nem enged a családja nyomásának, hogy elhagyja Jennie-t, de apja halála után rájön, hogy csak akkor örökölheti a családi vállalkozás jelentős részét, ha elveti a lányt. Együtt látogatnak el Európába, ahol Kane figyelme Jennie-ről egy hozzá hasonló nőre, Letty Geraldra terelődik. A végrendelet feltételeinek hallatán Jennie az, aki követeli, hogy váljanak el. Kane, miután gondoskodott róla, feleségül veszi Letty-t, és visszanyeri korábbi társadalmi státuszát.
Jennie tífuszban elveszíti a lányát, és két árvát fogad örökbe, de mindezek ellenére továbbra is szereti őt. Kane megbetegszik. Elmondja Jennie-nek, hogy még mindig szereti, és Jennie haláláig ápolja, titokban gyászolja a temetésén. (wikipedia.org)