1917: Háború, béke és forradalom

Olvasói vélemények

David Stevenson „1917: Háború, béke és forradalom” az első világháború egyik sorsfordító évének mélyreható elemzését nyújtja, a háború menetét meghatározó kulcsfontosságú eseményekre és döntésekre összpontosítva. A könyv jól megalapozott, és alapos ismereteket nyújt a kor politikai és katonai viszonyairól, így a történészek és a téma komolyabb tanulmányozói számára is vonzó. A könyvet azonban sűrűnek és száraznak jellemzik, gyakran inkább tankönyvként olvasható, mint lebilincselő elbeszélésként, ami elriaszthatja az alkalmi olvasókat.

Jól megírt és kutatott, az 1917-es események részletes feltárása, kontextust biztosít a modern politikai kérdésekhez, értékes meglátásokat a történelemtudósok számára, és hatékonyan kapcsolja össze a történelmi eseményeket a hosszú távú következményekkel.

Sűrű és lassú olvasási stílus, kissé száraz és pedáns próza, az alkalmi olvasók számára hiányzik az elbeszélői elkötelezettség, a csaták helyett a politikáról számol be, és problémái vannak a könyvszerkesztés minőségével.

(29 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

1917: War, Peace, and Revolution

Könyv tartalma:

1917 a végzetes események éve volt, és az első világháború kialakulásában is meghatározó jelentőségű. 1917-ben: Háború, béke és forradalom című könyvében David Stevenson, az első világháború vezető történésze összefüggéseiben vizsgálja ezt a döntő fontosságú évet, és megvilágítja az azt követő évszázadot. Megmutatja, hogyan alakult át ebben az egyetlen évben a háború, de azt is, hogy mi hajtotta tovább a konfliktust, és hogyan eszkalálódott tovább.

Különösen két fejleménynek - az orosz forradalomnak és az amerikai beavatkozásnak - voltak világméretű kihatásai. David Stevenson a kulcsfontosságú döntések alapos vizsgálatát kínálva megvizsgálja Németország tengeralattjáró-hadjáratát, Amerika válaszul kiadott hadüzenetét, és azt, hogy Nagy-Britannia a konvojrendszer elfogadásával meghiúsította a német stratégiát, valamint azt, hogy (paradox módon) miért maradt fenn Európában a katonai és politikai patthelyzet.

Az 1917 valóban nemzetközi megértést nyújt az eseményekről, beleértve II. Miklós cár lemondását, a katasztrofális tavaszi offenzívát, amely lázadásba taszította a francia hadsereget, a nyári támadásokról, amelyek aláásták a mérsékelt oroszországi Ideiglenes Kormányt, és Caporettónál nemzeti megaláztatásnak tették ki Olaszországot, valamint a brit döntésről a balszerencsésen végződött harmadik ypres-i (passchendaele-i) csatában.

David Stevenson az évek fejleményeinek globális következményeit is elemzi, leírja, hogy olyan országok, mint Brazília és Kína hogyan csatlakoztak a hadviselő felekhez, hogyan ajánlotta fel Nagy-Britannia Indiának a „felelős kormányzást”, és hogyan ígértek a szövetségesek zsidó nemzeti otthont Palesztinában. A politikatörténetet és a hadtörténelmet ötvöző, a fővárosból a fővárosba és a kabinetszobából a frontra vándorló könyv rávilágít azokra a gyakran viharos vitákra, amelyeken keresztül a vezetők beléptek a háborúba és eszkalálták azt, valamint arra a paradoxonra, hogy a további harcok a béke felé vezető legrövidebb útként voltak igazolhatóak.