2. tétel: A gondolkodás nyelvének újragondolása

Olvasói vélemények

A könyv a humor és a mélység keverékével a gondolkodás és a nyelv összetettségét tárja elénk. Elismeri az elme megértésének valószínűségi megközelítéseinek korlátait, miközben feltárja a neurális hálózatok szerepét a fogalmak elsajátításában.

A nyelv és a gondolkodás kapcsolatának mélyreható meglátásai, humoros hangvétel, az összetett filozófiai gondolatokkal való foglalkozás, valamint a neurális hálózatoknak a megismerésben betöltött szerepének friss perspektívája.

Az értekezés az alkalmi olvasók számára túlságosan technikai vagy tudományos jellegű lehet, és a sűrű tartalom miatt a bemutatott érvek teljes megértéséhez alapos olvasásra lehet szükség.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Lot 2: The Language of Thought Revisited

Könyv tartalma:

Jerry Fodor bemutatja a híres Gondolat nyelve hipotézisének új fejleményét, amely az 1970-es évek óta az elme működéséről szóló interdiszciplináris vita középpontjában áll. Fodor megvédi és kibővíti azt az úttörő elképzelést, miszerint a gondolkodás az agyban megvalósuló szimbolikus rendszerben ölt testet. Ez az elképzelés központi szerepet játszik az elme reprezentációs elméletében, amelyet Fodor a modern filozófia, pszichológia és kognitív tudományok kulcsfontosságú hivatkozási pontjaként honosított meg. Jelenlegi kognitív tudományunk alapköve Turing felvetése, miszerint a kognitív folyamatok nem asszociációk, hanem számítások; a számításhoz pedig a gondolkodás nyelvére van szükség.

A gondolkodás nyelvéről szóló hipotézis legújabb, az elődjétől származó eredménye tehát mérföldkőnek ígérkezik az elme tanulmányozásában. LOT 2 Fodor elméről szóló jellegzetes beszámolójának meggyőzőbb bemutatását és teljesebb kifejtését kínálja, számos érdekes újdonsággal. Feltárul a kompozicionalitás központi szerepe az elme reprezentációs elméletében: a legtöbb, amit a fogalmakról tudunk, a gondolatok kompozicionalitásából következik. Fodor rámutat a szándékos állapotok tartalmának referencialista beszámolójának és a fogalmak individuációjának atomista beszámolójának szükségességére. Az új fejlemények között nem utolsósorban Fodor azonosítja és üldözi a pragmatizmust, mint az elme mai tanulmányozásának vezető hibaforrását.

LOT 2 szerint Fodor csüggedhetetlenül halad előre a végső cél, a kognitív elme elméletének, és különösen a megismerés intencionalitásának elméletének megalkotása felé. Senki, aki az elmével foglalkozik, nem hagyhatja figyelmen kívül Fodor nézeteit, amelyeket abban a korrozív és provokatív stílusban fogalmaz meg, amely az évek során számtalan olvasót gyönyörködtetett és zavarba hozott.