Értékelés:
Geraldine Woods „25 nagyszerű mondat és hogyan váltak azzá” című könyvét dicséretek és kritikák egyaránt érik. Sok olvasó értékeli a szerző egyedi megközelítését a mondatszerkezet magyarázatában, valamint magával ragadó írói stílusát, és hasznosnak találja a könyvet mind az íráskészség tanításához, mind pedig annak fejlesztéséhez. Egyes kritikusok azonban csalódottságuknak adnak hangot a mondatok kiválasztása miatt, és kritizálják a könyvet, mert nem váltja be a címben foglalt ígéretet, és véletlenszerűnek vagy érdektelennek minősítik.
Előnyök:⬤ Egyedülálló és eredeti megközelítés az irodalom mondatszerkezetéről
⬤ Magával ragadó és közérthető írásmód
⬤ Hasznos az íráskészség tanításához és fejlesztéséhez
⬤ Példák széles skáláját tartalmazza különböző szerzőktől
⬤ Sok olvasó élvezetesnek és tanulságosnak találja.
⬤ Néhány kritikus szerint a cím félrevezető, azt állítva, hogy nem tartalmaz 25 nagyszerű mondatot
⬤ A kiválasztott mondatokat érdektelennek vagy rosszul kiválasztottnak ítélték
⬤ Néhányan a vártnál kevésbé tartalmasnak találták a tartalmat
⬤ Néhány kritikus szerint unalmas és a középiskolai angol órákra emlékeztet.
(17 olvasói vélemény alapján)
25 Great Sentences and How They Got That Way
Mindannyian ismerjük a mondat alapvető szerkezetét: egy alany-ige páros, amely egy teljes gondolatot fejez ki, és megfelelő írásjelekkel zárul. De ez a tantermi meghatározás nem is írja le, hogy ezek az elemek milyen módon tudnak együttesen visszhangot kelteni bennünk olvasás közben, megállásra és gondolkodásra, nevetésre vagy sírásra késztetni.
A 25 nagyszerű mondat és hogyan lettek ilyenek című könyvében Geraldine Woods mesterpedagógus erőteljes példákat mutat be arra, amit ő inkább úgy határoz meg, hogy „a legkisebb elem, amely megkülönbözteti az egyik író stílusát a másikétól, egy irodalmi univerzum egy homokszemben”. És ez az univerzum nagyon nagy: az itt összegyűjtött több száz emlékezetes mondat olyan széles skálán mozgó forrásokból származik, mint Edith Wharton és Yogi Berra, Toni Morrison és Yoda, T. S. Eliot és Groucho Marx.
A szépirodalomból, nem szépirodalmi művekből, drámákból, versekből, dalszövegekből, beszédekből, sőt még reklámokból is válogatott példamutató mondatokat a szépség, a rezonancia és a kreativitás alapjául szolgáló megkülönböztető jegyek - legyen szó szerkezetről, dikcióról, kapcsolatról/összehasonlításról, hangzásról vagy szélsőségekről - miatt ünnepeljük. Woods száraz humorral és olyan ragadós élvezettel, hogy a saját mondatait is öröm olvasni, megmutatja, milyen mesterség rejlik egy emlékezetes mondat felépítésében. Minden fejezetet csábító gyakorlatok sora zár le azok számára, akik a huszonöt bemutatott technika valamelyikében - például az onomatopoeia (a Hangzás fejezetben) vagy a párhuzamosság (a Szerkezet fejezetben) - szeretnék kipróbálni tudásukat.
Ezt a könyvet nagy becsben fogják tartani a szóőrültek és a nyelvrajongók, a mesterségüket csiszolni akaró írók, az irodalom szerelmesei, valamint a dalszövegektől és beszédektől kezdve a regényeken át a költészetig mindent olvasók.
