Értékelés:
A könyv nagy visszhangot váltott ki a chicana nőkről és a történelemhez való hozzájárulásukról szóló informatív tartalma miatt. Dicsérik a kiváló grafikáért és állapotáért, valamint a gyors szállításért. Egyes vélemények szerint azonban több neves személyiséget és elbeszélést is tartalmazhatott volna.
Előnyök:Informatív a chicana nők hozzájárulásáról, kiváló grafika, jó állapot, gyors szállítás.
Hátrányok:Néhány fontos személyiség nem szerepel benne, például Irene I. Blea; több elbeszélést is tartalmazhatna.
(6 olvasói vélemény alapján)
500 Years of Chicana Women's History/500 Aos de la Mujer Chicana
2009-ben az AAUP Best of the Best - Outstanding Book Distinction (A legjobbak legjobbjai - kiemelkedő könyvek kitüntetése) címet kapta.
A mexikói amerikaiak története több mint öt évszázadot ölel fel, és az Egyesült Államokban régiónként eltérő. A legtöbb történelemkönyv mégis legfeljebb egy fejezetet szentel a chicanók történetének, és még kevesebb figyelmet szentel a chicanák történetének.
Az 500 Years of Chicana Women's History (500 év chicana női történelem) e mulasztás erőteljes ellenszerét kínálja a küzdelem és a túlélés, a rugalmasság és az eredmények, a megkülönböztetés és az identitás eleven, képes beszámolójával. A kétnyelvű szöveg, valamint a több száz fotó és egyéb képanyag a Kolumbusz előtti Mexikó nőközpontú történeteitől kezdve a kortárs társadalmi igazságossági aktivisták, munkásvezetők, ifjúságszervezők, művészek és környezetvédők profiljáig terjed. A tizenhét tagú, kiváló tanácsadó bizottsággal rendelkező könyv a tudományosság és a fiatalos vonzerő figyelemre méltó kombinációját nyújtja.
Az 1800-as években az amerikai uralom alatt a mexikóiak által betöltött állásokról szóló részben az olvasók például megismerkedhetnek az extravagáns Do a Tules-szal, aki egy népszerű szerencsejáték-szalon tulajdonosa volt Santa Fében, és Eulalia Arrilla de P rez-szel, aki San Diego környékén elismert curandera (gyógyító) volt. Szintén szó esik a középnyugati "hazatelepítési" kampányokról" a gazdasági válság idején, amelyek során felnőtteket és gyerekeket egyaránt deportáltak, akiknek 75 százaléka az Egyesült Államokban született, és semmit sem tudott Mexikóról. További történetek közé tartoznak a ruházati, mosodai és konzervgyári munkások sztrájkjai, amelyeket a helyszínen lévő chicanák szemszögéből mesélnek el.
A mexikói forradalomban harcoló és meghalt nőktől a ma a bevándorlók jogaiért kisgyermekeikkel menetelő nőkig minden történet inspirációt merít. A szerkesztő előző könyvéhez, az 500 Years of Chicano History-hoz (amely 30 év után is nyomtatásban van) hasonlóan a chicana nők történetének ez az alaposan gazdagító áttekintése is klasszikusnak ígérkezik.