A 12 éves birodalom: Németország társadalomtörténete 1933-1945

Olvasói vélemények

A „12 éves birodalom” című könyv a náci Németország részletes társadalomtörténetét mutatja be, feltárva a rendszer alatti élet összetett viszonyait. Értékes betekintést nyújt a nácik gondolkodásmódjába és társadalmi hatásaiba, bár hajlamos aláhúzni az ebben az időszakban elkövetett atrocitásokat. Összességében jelentős és informatív olvasmánynak tekinthető azok számára, akiket érdekel ez a korszak.

⬤ Jól kutatott és alapos
⬤ betekintést nyújt a mindennapi életbe és a náci társadalom összetettségébe
⬤ egyedi nézőpontok olyan kevésbé tárgyalt témákról, mint a humor és az üzleti élet
⬤ kötelező olvasmány a történelmi kontextus megértéséhez
⬤ jó csere a régebbi példányok számára
⬤ gyors szállítás és kiváló állapotban vásárolható.

⬤ Nem foglalkozik átfogóan a náci atrocitásokkal
⬤ egyes olvasók úgy találhatják, hogy az utolsó fejezetig nem foglalkozik teljes mértékben a zsidók tapasztalataival
⬤ kevésbé lehet lebilincselő azok számára, akik tisztán katonai vagy politikai történelmet keresnek.

(13 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The 12-Year Reich: A Social History of Nazi Germany 1933-1945

Könyv tartalma:

"Ez a társadalomtörténeti mű hátborzongató részletességgel, briliánsan mutatja be egy brutális kormány félelmetes erejét az emberi szellem megrontására." - Wall Street Journal

"Felbecsülhetetlen a náci korszak minden tanulmányozója számára." -- New York Times Book Review

A 12 éves birodalom, a Harmadik Birodalom első átfogó társadalmi tanulmánya megmutatja, hogy a náci rezsim mit kínált "ideális" társadalomként, és hogyan reagált erre a német nép. Az erőszak, a korrupció, az üldözés, a nyilvános extravaganciák, a mindig jelenlévő párt és a Führer kultusza mellett a hétköznapi élet borzalmas utánzása folyt.

Hogyan beszéltek az emberek a Harmadik Birodalom idején? Milyen filmeket láthattak? Milyen politikai vicceket meséltek? Megfeleltek-e a valóságnak a nők szerepéről szóló náci szónoklatok (sminkelés, dohányzás és fogyókúra tilalma)? Milyen hatással volt a rendszer a családi életre (ahol az apákat arra bátorították, hogy informálják a fiúkat, a gyerekeket pedig a szülőket)? Amikor az ország 1933-ban felkarolta a nemzetiszocializmust, hogyan hatott ez az elfogadás az egyházakra, a közszolgálatra, a gazdákra, a háziasszonyokra, az üzletemberekre, az egészségügyre, a sportra, az oktatásra, az "igazságszolgáltatásra", a hadseregre, a művészetekre és a zsidókra? A borzasztótól az abszurdig terjedő példák segítségével Grunberger szemléletesen érzékelteti a korszak rémálomszerűségét, és feltárja, hogyan hatoltak be a nácik a német polgárok mindennapi életébe. Az eredmény egy ragyogó, félelmetes pillantás azokra az emberekre, akik egy szakadék szélén éltek - és gyakran eltűntek benne.