Értékelés:
A könyv az integráció kezdeti napjait vizsgálja az austini Texasi Egyetemen, különös tekintettel a polgárjogok történetére és hatására az egyetemi kontextusban. A könyv jól kutatott és lebilincselő, vonzó az intézményt és a tágabb értelemben vett polgárjogi mozgalmat ismerők számára.
Előnyök:Jól kutatott, szórakoztató, lebilincselő az UT Austinban járatosak számára, erőteljes olvasmány, Dr. Goldstone kiváló tudományos munkássága, élénk írói stílus, értékes hozzájárulás a tudományossághoz.
Hátrányok:Néhány olvasó úgy érezheti, hogy a tárgyalt kérdések az idő múlásával bekövetkezett változás hiányát tükrözik, amit az a megállapítás jelez, hogy egyes problémák továbbra is jelen vannak, bár kevésbé nyíltan.
(6 olvasói vélemény alapján)
Integrating the 40 Acres: The Fifty-Year Struggle for Racial Equality at the University of Texas
Mondd meg, mi nem tudjuk megcsinálni.
Így foglalta össze tapasztalatait egy 1960-as újságcikkben az austini Texasi Egyetem egyik afroamerikai hallgatója - mintegy tíz évvel azután, hogy a bíróság által elrendelt szegregáció az iskolában megkezdődött. Az egyetem deszegregációjának első teljes terjedelmű történetében Dwonna Goldstone azt vizsgálja, hogy az adminisztrátorok évtizedeken át csak fokozatosan tüntették el a formális szegregáció leglátványosabb jeleit, miközben a legnagyobb erőfeszítéseket a valódi faji integráció megakadályozására tették.
A Regentek Tanácsának 1956-os, az afroamerikai egyetemi hallgatók felvételéről szóló döntésére válaszul például a dékán és a hallgatói tevékenységközpont igazgatója leállította a táncok ütemezését, hogy megakadályozza a faji keveredést társadalmi környezetben. Goldstone beszámolója az 1950-es amerikai Legfelsőbb Bírósági döntéstől kezdve, amely szerint a Texasi Egyetem jogi karának fel kellett vennie az afroamerikai Heman Sweattet, egészen az 1994-es Hopwood kontra Texas döntésig, amely véget vetett a pozitív diszkriminációnak az állami felsőoktatási intézményekben. Szóbeli beszámolókra, egyetemi dokumentumokra és újsághírekre támaszkodva részletezi, hogyan jutott el az egyetem a nyílt diszkriminációtól a láblógatós befogadáson át az atlétika, a tantermek, a kollégiumok, a tanórán kívüli tevékenységek és a diákok toborzása terén elért vegyes sikerekig.
Goldstone nemcsak az egyetemi vezetők, diákok, öregdiákok és adományozók nézőpontjait veszi figyelembe, hanem a polgárjogi mozgalom minden oldaláról, helyi és országos szinten is. A hatalom, a faj, a pénz és a politika e tanulságos története továbbra is aktuális a modern egyetemek számára, és továbbra is foglalkoztatja a kérdést, hogy mit jelent integrálódni.