Értékelés:
A könyv a női blues-zenészek mélyreható feltárását kínálja az amerikai zene és kultúra összefüggésében, és dicséretes a lebilincselő elbeszélése és alapos kutatása. Egyes olvasók azonban úgy érzik, hogy a blues műfaj számos fontos alakját figyelmen kívül hagyja.
Előnyök:⬤ Kiválóan kutatott és gyönyörűen megírt
⬤ lebilincselő történetmesélés
⬤ hatásosan szövi össze a bluesban befolyásos nők történeteit a 20. századi amerikai kultúra hátterében
⬤ gyors tempójú írásmóddal ragadja meg az olvasót.
Néhány jelentős női bluesművész feltűnően hiányzik az elbeszélésből; a bizonyos férfi alakokra való összpontosítás háttérbe szoríthatja számos fontos női zenész hozzájárulását.
(5 olvasói vélemény alapján)
A Bad Woman Feeling Good: Blues and the Women Who Sing Them
A női énekesnők izgalmas sora - Ma Rainey és pártfogoltja, Bessie Smith - formálta a bluest, és az érzelmi felszabadulás erőteljes, kifejező eszközeként indította útjára. Utódaikkal, Billie Holidayvel, Etta James-szel, Aretha Franklinnel, Tina Turnerrel és Janis Joplinnal együtt ők egy adag valóságot vittek a népszerű dalok gyakran triviális világába, és a magasabb elvárások és szélesebb horizontok üzenetét juttatták el közönségükhöz.
Ezek a nők továbbadták imázsukat, ritmusukat és keménységüket a blues-nők következő generációjának, amelynek mai megtestesülése olyan énekesnőkben van, mint Bonnie Raitt és Lucinda Williams (akivel a szerző mélyinterjút készített). Buzzy Jackson ötvözi az életrajzot, a zenei értékelést és az amerikai történelem átfogó áttekintését, hogy megvilágítsa a blues-nők meghatározó szerepét egy erőteljes zenei hagyományban.
Thomas Dorsey zenész mondta: „A blues az a jó nő, aki rosszul érzi magát”. De ezek a nők stílusukkal megmutatják, hogy a férfi rosszul gondolta: A blues egy rossz nő, aki jól érzi magát.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)