A Bahir

Olvasói vélemények

A könyvet dicsérik hozzáférhetősége és tudományos tartalma miatt, így értékes a téma iránt érdeklődő olvasók számára. Egyes példányok azonban nemkívánatos jelölésekkel érkezhetnek.

Hozzáférhető fordítás, jól összeállított, informatív, több felhasználó által is erősen ajánlott.

Néhány példányban a szövegben zavaró aláhúzások vannak, amelyeket nem közöltek a felsorolásban.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Bahir

Könyv tartalma:

A Bahir az egyik legrégebbi és legfontosabb klasszikus kabbalai szöveg. A Zohár megjelenéséig a Bahir volt a kabbalista tanítások legbefolyásosabb és legszélesebb körben idézett elsődleges forrása.

A Bahir-t minden jelentősebb kabbaláról szóló könyvben idézik, a legkorábbi a Raavad kommentárja a Sefer Yetzirah-hoz, és számos alkalommal idézi Moshe ben Nachman rabbi (Ramban) a Tóra kommentárjában. A Zohár is sokszor idézi. Először 1176 körül adta ki a provence-i kabbalisták iskolája; az első nyomtatott kiadás 1651-ben jelent meg Amszterdamban.

A Bahir elnevezés a szövegben idézett első versből (Jób 37:21) származik: "És most nem látják a fényt, ragyog (Bahir) az égen".

"Nehuniah ben HaKana rabbi Midrászának" is nevezik, különösen a Rámbán. Ennek oka lehet, hogy Nehuniah rabbi neve a könyv legelején szerepel, de a legtöbb kabbalista valójában neki és iskolájának tulajdonítja a Bahir-t.

Egyesek a legrégebbi kabbalisztikus szövegnek tartják. Bár a Bahir meglehetősen kis könyv, összesen mintegy 12 000 szóval, nagyon nagyra becsülték azok, akik a rejtélyeit kutatták. Júda Chájit rabbi, egy kiemelkedő XV.

századi kabbalista írja: "Tedd ezt a könyvet koronává a fejedre". A szöveg nagy része nagyon nehezen érthető, és Moshe Cordevero rabbi (1522-1570), a kabbala száfedi iskolájának vezetője azt mondja: "Ennek a szövegnek a szavai fényesek (Bahir) és szikrázóak, de ragyogásuk elvakíthatja a szemet". A Bahirban feltárt egyik legfontosabb fogalom a Tíz Sefirot fogalma, és e beszélgetések gondos elemzése sok mindent elárul, amit a későbbi kabbalisztikus művekben találunk, valamint az antropomorfizmushoz és a parancsolatok okához való viszonyukról.

Szintén szerepel benne a reinkarnáció, vagy Gilgul tárgyalása, a héber ábécé betűinek értelmezése, a Bölcsesség harminckét útja, valamint a Tzimtzum, a s fogalma.