Értékelés:
A könyv tömör és informatív pillanatképet nyújt az első világháborút megelőző összetett balkáni háborúkról, kiemelve a különböző nemzeti nézőpontokat és politikai dinamikákat. Az Egyesült Államok egykori görögországi nagykövete által írt könyv értékes betekintést nyújt a nacionalista feszültségekbe és a nagyhatalmak befolyására a térségben. Egyes olvasók azonban úgy találják, hogy az alaposabb történetekhez képest nem elég részletes.
Előnyök:⬤ Tömör és informatív áttekintés a balkáni háborúkról és összefüggéseikről.
⬤ Különböző nemzeti nézőpontokat kínál a konfliktusokról.
⬤ Jól kutatott, a legfontosabb szereplőkre és eseményekre vonatkozó betekintést nyújt.
⬤ Tükrözi a háborúkat övező események közvetlen megértését, hozzáadva a történelmi dokumentáció érzetét.
⬤ Eurocentrikus elfogultság nélkül foglalkozik a régió történelmének összetettségével.
⬤ Hiányzik a mélység és a részletesség az átfogó történelmi elemzést kereső olvasók számára.
⬤ Egyesek úgy érzik, hogy inkább egy újságíró gyors összefoglalója, mintsem egy alapos tudományos munka.
⬤ Egyes példányokban a térképek hiánya akadályozhatja az olvasás élményét.
(10 olvasói vélemény alapján)
The Balkan Wars 1912-1913
Jacob Shurman (1864 - 1942) amerikai pedagógus, aki az új-skóciai Acadia College-ban és a Londoni Egyetemen tanult.
Shurman ezután egy ideig Európában tanult. Az Acadia College-ban 1880-1882-ben az angol irodalom, a politikai gazdaságtan és a pszichológia, 1882-1886-ban az új-skóciai Halifaxban található Dalhousie College-ban a metafizika és az angol irodalom, 1886-1892-ben pedig a Cornell Egyetem filozófia (Sage professzora) professzora volt.
Schurman 1912-13-ban az Egyesült Államok görögországi nagykövete, 1921 és 1925 között kínai nagykövet, majd 1925 és 1929 között németországi nagykövet volt. A Balkáni háborúk 1912-1913 című könyve 1916-ban jelent meg. Ez a mű így kezdődik: "Ez a sok nemzet háborúja a balkáni helyzetből indult ki.
Július 28-án kezdődött a kettős monarchia nyilatkozatával, miszerint ettől a pillanattól kezdve Ausztria-Magyarország hadiállapotban állt Serviával. És ennek a nyilatkozatnak alapvető oka, amint azt a Szerviához intézett jegyzék vagy ultimátum tartalmazza, az a vád volt, hogy a szervita hatóságok bátorították a pánszerb izgatást, amely súlyosan veszélyeztette Ausztria-Magyarország integritását, és már a trónörökös meggyilkolását is okozta Serajevóban."".
