A bálnák és delfinek kulturális élete

Olvasói vélemények

Hal Whitehead és Luke Rendell „The Cultural Lives of Whales and Dolphins” című könyve a cetfélék kultúrájának alapos feltárását nyújtja, kiemelve összetett társadalmi viselkedésüket és kommunikációjukat. Bár a könyv rengeteg részletes tudományos információt és nézőpontot kínál, amelyek megváltoztathatják az olvasók nem emberi állatokról alkotott képét, kritikával is szembesül, mivel sűrű és tudományos szempontból szigorú, ami elidegenítheti az alkalmi olvasókat.

A könyvet dicsérik a cetfélék kultúrájának alapos és részletes feltárása miatt, amely széleskörű adatokat és anekdotákat kínál. Értékes forrásnak tekintik mindazok számára, akiket érdekel a tengeri emlősök viselkedése és kommunikációja, mivel egyszerre nyújt átfogó összefoglalást és a tudományos gyakorlatok átgondolását. Sok olvasó gazdagítónak és elgondolkodtatónak találta, és azt állította, hogy új perspektívákat nyit az állati érzékenységgel kapcsolatban.

A kritikusok rámutatnak, hogy a könyv úgy olvasható, mint egy tudományos dolgozat, ami egyes olvasók számára unalmassá teheti azt. Túl hosszúnak és tudományos szakzsargonnal teletűzdeltnek mondták, ami a témában járatlanok számára nehézkessé teszi a könyvet. Ezen túlmenően néhány olvasó nem értett egyet a szerzőknek a „kultúra” cetfélékre vonatkozó újradefiniálásával, mivel azt nem találták meggyőzőnek és spekulatívnak.

(33 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Cultural Lives of Whales and Dolphins

Könyv tartalma:

A púpos bálnák énekében és buborékos táplálkozásában; a fiatal gyilkos bálnákban, amelyek megtanulják, hogyan kell leütni egy fókát a jégtábláról, ahogyan az anyjuk teszi; és az ausztráliai Shark Bay delfinjei által a tengeri szivacsok használatában, amelyekkel a csőrüket védik, miközben halat keresnek, egyértelmű példákat találunk a cetfélék közötti információátadásra. Ahogyan az emberi kultúrák átadják a nyelveket és szófordulatok, az ételek ízlését (és beszerzésük módját), valamint az öltözködési módokat, a bálnák és delfinek is kialakíthatták saját kultúrájukat?

Egyértelműen: igen. A The Cultural Lives of Whales and Dolphins (A bálnák és delfinek kulturális élete) című könyvben Hal Whitehead cetbiológus, aki élete nagy részét az óceánon töltötte a bálnák megértésével, és Luke Rendell, akinek kutatásai középpontjában a társas tanulás evolúciója áll, megdöbbentő betekintést enged a hullámok alatti lenyűgöző kultúrába. Ahogy Whitehead és Rendell megmutatják, a cetfélék kultúráját és annak átadását az alkalmazkodás, a veleszületett szocialitás és az egyedülálló környezet keveréke alakítja, amelyben a bálnák és delfinek élnek: egy olyan vízi világ, amelyben egy százötven tonnás kék bálna is képes teljes kecsességgel mozogni, és ahol a függőleges kiterjedés ugyanolyan létfontosságú és majdnem olyan hatalmas, mint a vízszintes.

Saját kutatásaikra, valamint a tengerhez hasonlóan hatalmas tudományos irodalomra támaszkodva - beleértve az evolúcióbiológiát, az állati viselkedést, az ökológiát, az antropológiát, a pszichológiát és az idegtudományt - Whitehead és Rendell egyszerre megalázó és felvilágosító területekre merül, amikor megpróbálják meghatározni, hogy mi a cetkultúra, miért létezik, és mit jelent a bálnák és delfinek jövője szempontjából. És végső soron mit jelent ez a mi jövőnk szempontjából is.