A bálnák hallgatása: Amit az orkák tanítottak nekünk

Olvasói vélemények

Az „Eyes of the Raincoast” című könyv Alexandra Morton bálnakutató lebilincselő önéletrajza, amely részletesen bemutatja a Broughton-szigetvilágban élő orkák tanulmányozásával kapcsolatos útját, valamint olyan környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozik, mint a haltenyésztés és a tengeri élővilágot érintő kormányzati politikák. A könyv személyes történeteket ötvözi az orkák viselkedéséről és a vadonban és fogságban egyaránt tapasztalt kihívásokról szóló átfogó információkkal.

Az olvasók nagyra értékelik a könyv jól megírt elbeszélését, az oktatási tartalmat, a bálnákhoz fűződő érzelmi kötődést, valamint a környezetvédelemmel kapcsolatos éleslátó megjegyzéseket, különösen a lazachal-farmokkal kapcsolatban. A szerző mély ismeretei és személyes tapasztalatai erősen visszhangoznak, így a téma elérhetővé és magával ragadóvá válik. A könyv a tudomány és a történetmesélés olyan keverékét kínálja, amely az alkalmi olvasókat és a tengerbiológia szerelmeseit egyaránt magával ragadja.

Néhány kritika kisebb pontatlanságokra vagy elavult információkra hívta fel a figyelmet a könyvben említett, fogságban tartott orkákkal kapcsolatban. Néhány olvasó megjegyezte, hogy a könyvnek hasznára válhatnának az újabb frissítések vagy bizonyos témákkal kapcsolatos meglátások. Emellett, bár az elbeszélést nagyon dicsérik, vannak olyan említések, amelyek szerint egyesek a személyes elbeszélő megközelítés helyett inkább a mélyebb tudományos elemzést részesítenék előnyben.

(90 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Listening to Whales: What the Orcas Have Taught Us

Könyv tartalma:

A Bálnákat hallgatva című könyvében Alexandra Morton megragadó történeteket mesél a bálna- és delfinkutatásban töltött karrierjéről, valamint arról, hogy mit tanult ezektől a csodálatos emlősöktől és ezekről a csodálatos emlősökről. Az 1970-es évek végén, amikor a kaliforniai Marinelandben dolgozott, Alexandra úttörő munkát végzett az orkák hangjainak rögzítésében, amikor hidrofont dobott két gyilkos bálna tartályába.

A párzás, a szülés, sőt még a halva született borjú születése utáni gyász változatos nyelvezetét is rögzítette. Ugyanakkor azt a megdöbbentő megfigyelést tette, hogy a bálnák csodálatos szinkronizált mozgásokat találtak ki, egy olyan viselkedést, amelyet hamarosan az orkák társadalmának egyik meghatározó jellemzőjeként ismertek el. 1984-ben Alexandra egy távoli öbölbe költözött Brit Kolumbiába, hogy folytassa kutatásait a vadon élő orkákkal.

A bálnákról készített felvételei elvezették őt a bálnák echolokációjának, a hangos kommunikációnak a rejtélyének mélyebb megértéséhez, amely lehetővé teszi az emlősök számára, hogy eligazodjanak a sötét tengeren. Ez a könyv, amely lenyűgöző tanulmány az emberek és a bálnák közötti mélységes közösségről, újból felnyitja a szemünket a természet csodáira.