A bánat gyógymódja: Áldások könyve a gyász idejére

Olvasói vélemények

Jan Richardson „A bánat gyógymódja” című könyvének kritikái következetesen kiemelik, hogy a könyv mélységes módon képes megvigasztalni a gyászt átélőket. Az olvasók nagyra értékelik költői áldásait, amelyek mélyen rezonálnak, igazolást nyújtanak a veszteség érzéseihez, és a gyógyulás és a vigasztalás forrásai lehetnek. A könyvet csodálatos ajándéknak tekintik, amely túlmutat a konkrét személyes veszteségeken, és a támogatás és megértés szélesebb körű üzeneteit kínálja.

⬤ Mélyen megindító és vigasztaló költészet, amely rezonál az olvasókra.
⬤ Érvényesítést és megértést nyújt a gyászt átélők számára.
⬤ Lassan vagy apránként olvasható, így hozzáférhetővé teszi.
⬤ Széles közönség számára alkalmas, nem korlátozódik a házastárs elvesztését gyászolókra.
⬤ Sok olvasó nagyszerű ajándéknak tartja a könyvet, és másoknak is ajánlja.
⬤ A szerző személyes útja hitelesebbé teszi az írásokat.

⬤ Néhány olvasó tévesen azt feltételezheti, hogy a könyv a címe miatt vallásos, de a könyv nem fókuszál erősen a vallásra.
⬤ Néhány sor kifejezetten a házastárs elvesztéséről szól, ami nem biztos, hogy mindenkivel egybecseng.
⬤ A könyv nem biztos, hogy konkrét megoldásokat vagy válaszokat ad a gyászra, mivel inkább az útra, mint a megoldásra összpontosít.

(92 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Cure for Sorrow: A Book of Blessings for Times of Grief

Könyv tartalma:

Amikor Jan Richardson váratlanul elvesztette férjét és alkotótársát, az énekes-dalszerző Garrison Doles-t, azt tette, amit már régóta tudott: áldásokat írt.

Ezek nem cukormázas áldások voltak. Nem csökkentették a fájdalmat és a zavart, amely egy ilyen fájdalmas haláleset után érte. Ezekkel az áldásokkal Jan inkább a sokk, a düh és a gyász mélyére hatolt. Ezekből a mélységekből olyan szavakat hozott elő, amelyek szívszorító őszinteséggel meglepő vigaszt és megdöbbentő kegyelmet nyújtanak.

Akik ismerik a veszteséget, rokonságot találnak ezeken a lapokon. Ezekben az áldásokban, amelyek a gyötrelmes szakadáson át a vigasz és a remény váratlan menedékeibe vezetnek, olyan fény csillan meg, amely segít meglátni, hogy nem járunk egyedül.

A gyász saját útjáról Jan egy fényes, felejthetetlen ajándékot nyújt, amely arra hív, hogy megismerjük a remény kitartását, és felismerjük a szeretet jelenlétét, amely, ahogy írja, „a bánat legtartósabb gyógymódja”.