Disparagement Humor in Social Life: Competition vs. Subjugation
Ebben a könyvben Nathan Miczo bemutatja, hogy a humor az identitás különböző szintjein működik, és azt vizsgálja, hogy a csoporton belüli és a csoportok közötti dinamika hogyan alakítja a becsmérlő humor létrehozását és befogadását. Míg a humor pozitív formái a személyközi helyzetekben keletkeznek, addig a negatív formák a csoportalapú, közösségi identitások aktiválódását tükrözik.
E kettős társadalmisági szemléletre építve Miczo kritikával illeti a becsmérlő humor felsőbbrendűségi elméletét, amely Hobbes nevetés definíciójában gyökerezik, és a „mindenki háborúja mindenki ellen” elképzeléséhez kötődik. Miczo az agōn (görögül verseny) szót használja, hogy a hobbesi metafora helyébe azt a nézetet állítsa, hogy a csoportok a becsmérlő humort a rivális célok elérésére használják.
Ez a perspektíva a humor társadalmi életben betöltött többfunkciós hasznosságát helyezi előtérbe, elemezve a kommunikáció, a pszichológia és az antropológia tanulmányaiból vett példákat a természetesen előforduló interakciókra. A humortanulmányok, a kommunikáció és az antropológia kutatói számára különösen érdekes lehet ez a könyv.
