A beteg épület szindróma és a bizonytalanság problémája: Környezetvédelmi politika, technotudomány és női munkavállalók

Olvasói vélemények

Michelle Murphy „Sick Building Syndrome and the Problem of Uncertainty” című könyve a faj, az osztály, a nemek és a tudomány metszéspontjait vizsgálja a Sick Building Syndrome szemszögéből. Megvitatja, hogy a történelmi kontextus hogyan alakítja a környezeti egészséggel kapcsolatos felfogást, különösen a beltéri terekben lévő vegyi anyagoknak való kitettség tekintetében, és hogy a társadalmi hatalmi dinamika hogyan befolyásolja ezeket a felfogásokat.

⬤ Jól megírt, értékes információkkal
⬤ a faj, az osztály, a nemek és a környezet-egészségügyi szempontok metszéspontjainak komplex elemzését mutatja be
⬤ rávilágít a „Sick Building Syndrome” történelmi összefüggéseire
⬤ kritikus betekintést nyújt abba, hogy a kiváltságok hogyan befolyásolják az egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos felfogást.

⬤ Egyes olvasók számára sűrű és összetett lehet
⬤ az érvek teljes megértéséhez a társadalmi-politikai fogalmak alapos ismerete szükséges
⬤ egyes elemzések túlságosan tudományosnak vagy speciálisnak tűnhetnek.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Sick Building Syndrome and the Problem of Uncertainty: Environmental Politics, Technoscience, and Women Workers

Könyv tartalma:

1980 előtt a beteg épület szindróma nem létezett. Az 1990-es évekre az Egyesült Államokban a leggyakrabban vizsgált foglalkozási egészségügyi problémák közé tartozott.

A fejfájástól, kiütésektől és immunrendszeri rendellenességektől szenvedő irodai dolgozók - főként nők - azt állították, hogy munkahelyük tele van mérgező veszélyekkel; a szövetségi nyomozók azonban nem tudtak kémiai okot kimutatni. Ez a részletgazdag történet elmeséli, hogyan alakult ki a beteg épület szindróma: hogyan vált a szintetikus szőnyegekből, tintából, ragasztóból, oldószerekből és így tovább áradó vegyi anyagoknak való beltéri kitettség olyanná, ami miatt a viszonylag kiváltságos amerikaiak aggódtak, érezték, és végül megpróbáltak tenni ellene. Amint Michelle Murphy bemutatja, a beteg épület szindróma ablakot nyit arra, hogy a környezetvédelmi politika hogyan költözött be a belső terekbe.

A beteg épület szindróma a bizonytalanság politikáját testesítette meg, amely továbbra is jellemzi a kortárs amerikai környezetvédelmi vitákat. Michelle Murphy a bizonytalanság előállítását többféle történet egymás mellé helyezésével vizsgálja, amelyek mindegyike azt magyarázza, hogy egy szakértői vagy laikus hagyomány hogyan tette érzékelhetővé vagy érzékelhetetlenné, létezővé vagy nem létezővé a vegyi expozíciót.

Megmutatja, hogyan alakult ki a bizonytalanság a feminista aktivizmus, az irodai dolgozók tiltakozásának, a szellőztetőgépészetnek, a toxikológiának, a népszerű járványtannak, a vállalati tudománynak és az ökológiának az összetett összefolyásából. Egy tanulságos esettanulmányban az EPA tudósainak azon erőfeszítéseire reflektál, hogy a vállalat központját beteg épületként ismerjék el.

Murphy mindezeket a történeteket egybefoglalja, ami nemcsak egy környezet-egészségügyi probléma alapos bemutatása, hanem a történelem, az anyagiság és a bizonytalanság közötti kapcsolat sokkal mélyebb feltárása is.