Értékelés:
Michael Molnar „A betlehemi csillag: A bölcsek öröksége” című könyve alaposan feltárja a betlehemi csillag bibliai történetének csillagászati és történelmi összefüggéseit. A könyv jól megalapozott, meggyőző érveket mutat be, amelyek a Jupiter mozgását és a kor vonatkozó asztrológiai hiedelmeit kulcsfontosságú elemként azonosítják a születésről szóló elbeszélés megértésében.
Előnyök:A könyv rendkívül informatív, jól dokumentált, és egy jól ismert téma egyedülálló nézőpontját mutatja be. Alkalmas amatőrök és szakértők számára egyaránt, könnyen olvasható, és logikus és meggyőző érveket kínál. Az olvasók nagyra értékelik az alapos kutatást, a világos írásmódot és a hasznos történelmi kontextust, amelyet nyújt.
Hátrányok:Egyes olvasók talán túlságosan technikai jellegűnek vagy nem teljesen elfogadhatónak találják az elméleteket. A kritikusok szerint a könyv túlhangsúlyozza az asztrológiai értelmezéseket a bibliai beszámolókkal és a hagyományos időrenddel szemben. Néhányan úgy vélik, hogy hiányoznak belőle a szükséges hivatkozások az Újszövetségre, amelyek szerintük elengedhetetlenek az állítások alátámasztásához.
(48 olvasói vélemény alapján)
The Star of Bethlehem: The Legacy of the Magi
Lehet, hogy egy Rutgers-i csillagász 50 dollárért vásárolt egy ősi érmét, és ezzel megfejtette a karácsonyi csillag rejtélyét? A tudósok évek óta - kevés sikerrel - a csillagászati feljegyzésekben keresik annak a mágikus csillagnak a magyarázatát, amely a bölcseket Krisztus jászolához vezette. Michael Molnar, akit az érmegyűjteménye legújabb darabján talált kép érdekelt, úgy gondolta, hogy talán többet tudhat meg, ha inkább az ősi asztrológusok tanításait vizsgálja.
Molnar könyvében azt állítja, hogy a betlehemi csillag egyáltalán nem is csillag volt, hanem inkább egy királyi előjel, amelynek középpontjában a Jupiter bolygó állt, amelyet a Hold takarta el. Ezt az elméletét a Krisztus kora körül élt asztrológusok, például a bölcsek tényleges hiedelmeire alapozza. Molnar talált néhány érdekes nyomot a rejtélyhez, miközben az asztrológiai szimbólumok jelentését kutatta, talált egy ősi érmét, amelyen egy csillagra visszanéző Kos képe volt látható. Megállapította, hogy a Kos abban az időben Júdea szimbóluma volt, és hogy az ősi asztrológusok úgy hitték, hogy egy új király születik, amikor a Hold elhalad a Jupiter előtt. Molnar elgondolkodott, vajon az érmét a nagy messiási előjelre, a betlehemi csillagra válaszul adhatták ki?
Ahhoz, hogy a karácsonyi csillag megjelenésének történetéhez illeszkedjen, Molnár azt is tudta, hogy az eseménynek akkor kell megtörténnie, amikor a Jupiter "keleten" van. E kritériumok és egy számítógépes program segítségével fel tudta térképezni a Jupiter napfogyatkozását a Kosban Kr. e. 6. április 17-én, egy olyan napon, amikor a Jupiter pontosan "keleten" volt, ami megerősítette az elméletét. Ráadásul azt is megtalálta, hogy egy római asztrológus úgy írta le az adott nap körülményeit, mint amelyek egy "isteni és halhatatlan" személy születéséhez illenek.
A Harvard Egyetem professzora, Owen Gingerich szerint "ez az egész 20. század legeredetibb és legfontosabb hozzájárulása" a bölcsek csillagáról. A csillagászat, az asztrológia és a történelem nyomaira támaszkodva Molnar provokatív, lenyűgöző elméletet alkotott a karácsonyi csillagról. Összesző egy izgalmas tudományos detektívtörténetet, amely megfejti a világ egyik legnagyobb rejtélyét: A betlehemi csillagot Krisztus születésekor.