
Reframing Biblical Studies: When Language and Text Meet Culture, Cognition, and Context
Egészen a közelmúltig a bibliai tanulmányok, valamint az ókori Közel-Kelet írott és anyagi kultúrájának tanulmányozása széttöredezett volt, és olyan szakértők irányították, akik saját tudományáguk módszertani keretei és gondolkodásmódja közé szorultak. Ennek az lett a következménye, hogy jelenleg hiányoznak a szöveges és történeti komplexumok kölcsönhatásának vizsgálatához szükséges fogalmak és terminológia.
Tanulhatunk azonban a kognitív tudományoktól. Az 1980-as évek végéig a neurofiziológusok, pszichológusok, gyermekgyógyászok és nyelvészek egymástól teljesen elszigetelten dolgoztak az emberi agy különböző aspektusain. Aztán az 1990-es évektől kezdve az egyik csoport az agyban zajló folyamatokra kezdett összpontosítani, ami megkövetelte, hogy a sejtbiológusok, neurológusok, pszichiáterek, pszichológusok, nyelvészek és más releváns tudósok együttműködjenek egymással. Vizsgálataik során kiderült, hogy az agy mindenféle információt integrál; ha ez nem így lenne, még csak bepillantást sem tudnánk nyerni az agy feldolgozási tevékenységébe.
Ennek analógiájára van Wolde javaslata a bibliatudomány számára az, hogy az egyes elemek vizsgálatát a részek összekapcsolódásából létrejövő integratív struktúrák tanulmányozásával bővítse. Ez az elemzés a különböző eredetű adatok közötti konkrét kapcsolatok részletes tanulmányozásán alapul, a nyelvet mint a kifejezést összekötő és lehetővé tevő alapvető eszközt használva. Ezt a módszert kognitív relációs megközelítésnek nevezhetjük.
Van Wolde munkáját a Ronald Langacker által kidolgozott kognitív fogalmakra alapozza. E fogalmak segítségével a bibliatudósok képesek lesznek tanulmányozni a bibliai szavakból és szövegekből eredő, a történelmi komplexumokkal kölcsönhatásban álló emergens kognitív struktúrákat. Van Wolde olyan elemzési módszert mutat be, amelyet a bibliatudósok követhetnek a héber Biblia szavai és szövegei, az anyagi és nem anyagi kultúra, valamint az összehasonlító szöveges és történelmi kontextusok közötti kölcsönhatások vizsgálatához. A könyv jelentős részében ezt követően ezt az elemzési módszert példázza, amikor a héber Biblia vitatott fogalmaira és szakaszaira alkalmazza (a félhold; a sógorcsalád; a városkapu; megkülönböztetés és elkülönülés; 1Mózes 1, 34; 3Mózes 18, 20; 4Mózes 5, 35; 5Mózes 21; és Ezékiel 18, 22, 33).