A birodalom feszültségei: Gyarmati kultúrák a polgári világban

Olvasói vélemények

A Frederick Cooper és Ann Laura Stoler által szerkesztett esszégyűjtemény a gyarmatosítottak gyakran figyelmen kívül hagyott tapasztalatait vizsgálja az európai imperializmus idején, hangsúlyt fektetve a nemek, a faj és az osztályok összefonódására. A szerzők interdiszciplináris megközelítéseket alkalmaznak, a társadalom- és kultúrtörténetet antropológiai meglátásokkal vegyítve, hogy feltárják a gyarmati kontextusban fennálló összetett kapcsolatokat. Bár a mű jelentős a tudósok számára, sűrű elemzése és szerkezete miatt nem biztos, hogy vonzó az általános olvasók vagy az egyetemisták számára.

⬤ Multidiszciplináris megközelítést nyújt a gyarmattörténethez, integrálva az antropológiát a történelmi elemzéssel.
⬤ Egyedülálló betekintést nyújt a gyarmatosítottak tapasztalataiba, különösen a nem, a faj és az osztály tekintetében.
⬤ Érdekes esszéket tartalmaz, amelyek ötvözik a kulturális és politikai tanulmányokat, és így fokozzák a gyarmati dinamika megértését.
⬤ Kiterjedt bibliográfiákat tartalmaz a további kutatásokhoz.

⬤ A könyv kihívást jelenthet a hagyományos gyarmattörténethez szokott olvasók számára.
⬤ A szerkesztő bevezetője hosszadalmas, és nem készíti fel megfelelően az olvasót.
⬤ Hiányzik a különböző fejezeteket és témákat összekötő, egységesítő konklúzió.
⬤ Lehet, hogy nem alkalmas az egyetemi tantervekbe.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Tensions of Empire: Colonial Cultures in a Bourgeois World

Könyv tartalma:

Abból kiindulva, hogy Európát a birodalmi projektek éppúgy megteremtették, mint ahogy a gyarmati találkozókat az európai események és konfliktusok alakították, a Tensions of Empire szerzői új perspektívából vizsgálják a nagyvárosi-gyarmati kapcsolatokat.

A tizenöt esszé különböző módokon mutatja be, hogy a "civilizációs missziók" a metropoliszban és a gyarmaton egyaránt új helyszíneket biztosítottak a polgári rend tisztázásához. A tizennyolcadik, tizenkilencedik és a huszadik század elejére összpontosítva bemutatják, hogyan alakultak ki a modernitás és a jólét új definíciói, és hogyan vitatták és dolgozták ki a befogadás és kirekesztés új diskurzusait és gyakorlatát.

A szerzők amellett érvelnek, hogy a gyarmati tanulmányok többé nem korlátozódhatnak azokra az elemzési egységekre, amelyekre egykor támaszkodtak; ahelyett, hogy "a gyarmatosítottak" tanulmányozását végeznék, számot kell vetniük azzal a változó politikai tereppel, amelyen maguk a gyarmatosított és a gyarmatosító kategóriái alakultak és mintázódtak különböző időkben.