Olvasói vélemények
Összegzés:A könyvről szóló kritikák kiemelik a könyv fontosságát a gyarmatosítás, a rasszizmus hatásainak és a modern világ történelmi összefüggéseinek megvitatásában. Sok olvasó tanulságosnak és szükségesnek találta, és nagyra értékelte a rendszerszintű kérdések és a birodalom örökségének alapos vizsgálatát. Néhány kritika azonban rámutatott a bemutatott érvekben észlelt következetlenségekre vagy mulasztásokra, különösen a globális kapcsolatok összetettségével és a különböző csoportok rasszizmusban és elnyomásban betöltött szerepével kapcsolatban.
Előnyök:⬤ Éleslátó és tanulságos
⬤ fontos történelmi és kortárs kérdéseket vet fel
⬤ kritikai vitára ösztönöz
⬤ motiváló és elgondolkodtató
⬤ széles közönségnek ajánlott, különösen azoknak, akiket érdekel a faji és társadalmi-gazdasági igazságosság.
Hátrányok:⬤ Néhány olvasó szerint elkeserítően kevés a részletes bizonyíték
⬤ a szerző érveiben ellentmondásokat észlelt
⬤ egyes tartalmak nehezen emészthetők
⬤ a hangsúly bizonyos közönségcsoportokat elidegeníthet, mivel a szerző azt állítja, hogy csak a feketék képesek a szükséges változtatásokat véghezvinni.
(38 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The New Age of Empire: How Racism and Colonialism Still Rule the World
Könyv tartalma:
A feketeellenes gyarmatosítás hatásainak és logikájának sokféleképpen történő feltárása, amelyek továbbra is meghatározzák modern világunkat.
A gyarmatosításról és az imperializmusról gyakran úgy gondolják, hogy távoli emlékek, akár a britek kollektív nosztalgiája dicsőíti őket, akár a múlt bűneként tanítják a történelemórákon. Ezt az elképzelést erősíti India, Kína, Argentína és más nem nyugati nemzetek vezető világhatalmakká válása. A multikulturalizmus, a bevándorlás és a globalizáció hatására a hagyománytisztelők attól tartanak, hogy a Nyugat hanyatlik, és a fehérek gyorsan lemaradnak.
A progresszívek és a reakciósok egyaránt azt a meggyőződést vallják, hogy egy posztrasszista társadalomban élünk.
De az imperializmus, ahogy Kehinde Andrews állítja, él és virul. Csak új formát öltött: olyan formát, amelyben nem Európa, hanem az Egyesült Államok áll a nyugati uralom középpontjában, és a birodalmi hatalom inkább hasonlít a faji kapitalizmusra, mint a gyarmati birtokok kiterjesztésére. A Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, a Kereskedelmi Világszervezet, sőt az ENSZ is csak néhány a nyugati imperializmus e modern mechanizmusai közül. Ezek az imperialista logikák és taktikák azonban nem korlátozódnak csak a nyugatra vagy a fehér emberekre, mint például Kína és Afrika neokoloniális kapcsolatában. A faji kapitalizmus és a faji patriarchátus fogalmába mélyen belemerülve Andrews árnyalja és kontextusba helyezi ezeket a gyakran túlságosan leegyszerűsített narratívákat, és ezzel egyformán kihívást jelent a jobb- és a baloldal számára.
Andrews a népirtástól a rabszolgaságon át a gyarmatosításig vezeti az olvasót, ügyesen magyarázza el e jelenségek történetét, azt, hogy igazolásuk hogyan kapcsolódik össze, és hogyan alakítják világunkat mind a mai napig. A birodalom új korszaka a marxizmustól a neoliberalizmusig a fehérközpontú ideológiák elítélő vádirata, és emlékeztet arra, hogy történelmünknek valójában soha nincs vége.
