Értékelés:
A könyv mélyreható és átgondolt feltárást nyújt az ismeretelmélet történetéről, nyomon követi annak fejlődését az ókori filozófiától a modern gondolkodókon keresztül, és rávilágít a tudás meghatározásának kihívásaira. Összetett elbeszélést kínál, amely a bizonyosság eszményeit és az elérhetetlenségük felismerésével járó kiábrándulást vizsgálja.
Előnyök:A könyvet a filozófiatörténethez való kiváló hozzájárulásként jellemzik, amely gazdag, összetett és kifinomult elbeszélést mutat be. Alaposan foglalkozik a legfontosabb filozófiai szövegekkel és gondolkodókkal, és betekintést nyújt az ismeretelméleti gondolkodás fejlődésébe. A recenzensek nagyra értékelik az elemzés mélységét és a szerző bátorságát, ahogyan szembeszáll a tudáskeresést övező kiábrándultsággal.
Hátrányok:A könyv végkövetkeztetése lehangolónak tűnhet, és az olvasót kétségbeeséssel hagyja az igazi tudás elérésének kilátásait illetően. Egyesek számára kihívást jelenthet a sűrű tudományos tartalom, és úgy érezhetik, hogy az előadások retorikai jellege ronthat az általános üzeneten.
(2 olvasói vélemény alapján)
After Certainty: A History of Our Epistemic Ideals and Illusions
A filozófia egyetlen része sincs annyira elszakadva a történetétől, mint az ismeretelmélet.
A Bizonyosság után ennek a történelemnek a rekonstrukcióját kínálja, amelyet úgy értelmezünk, mint egy sor változó elvárást azzal a kognitív ideállal kapcsolatban, amelyet a hozzánk hasonló lények remélhetnek elérni egy ilyen világban. A történet Arisztotelésszel kezdődik, majd azt vizsgálja, hogy az ő ismeretelméleti programját hogyan fejlesztették tovább a későbbi ókorban és a középkorban, mielőtt a XVII.
században drámai módon újrafogalmazták volna. Az évszázadok során kibontakozó vitákat figyelve láthatjuk, hogy az ismeretelmélet hagyományosan miért ágyazódik be az emberi természettel és a világ valóságával kapcsolatos aggodalmak sokkal tágabb körébe. Végül világossá válik, hogy miért vált az ismeretelmélet napjainkban egy sokkal szűkebb és specializáltabb területté, amely azzal foglalkozik, hogy milyen feltételek mellett igaz az a kijelentés, hogy valaki tud valamit.
Az Oxfordi Egyetemen tartott előadássorozat alapján Robert Pasnau könyve széles körben végigjárja a filozófia történetét, és részletesen vizsgálja a tudomány mint önálló diszciplína kialakulását. Végül Pasnau amellett érvel, hogy talán nincs jó okunk feltételezni magunkról, hogy képesek vagyunk még a tudás legminimálisabb követelményeinek elérésére is, az utolsó fejezet pedig a hit és a remény megvitatásával zárul.
