Értékelés:

John Traphagan „Embracing Uncertainty” (A bizonytalanság elfogadása) című könyvét nagyra értékelik a bizonytalanság fogalmának különböző szemszögekből történő vizsgálatáért, beleértve az antropológiát, a filozófiát, a kultúrát és a személyes tapasztalatokat. A szerző ügyesen használja fel a jazzről szerzett ismereteit és a Japánban szerzett tapasztalatait, hogy az összetett gondolatokat közérthető és magával ragadó módon illusztrálja. Sok olvasó értékeli a könyv társalgási hangvételét és elgondolkodtató tartalmát.
Előnyök:Az olvasók izgalmasnak és élvezetesnek találják a könyvet, dicsérik a lebilincselő írói stílust és a szerző képességét, hogy összetett gondolatokat kapcsol össze személyes tapasztalatokkal. Különösen nagyra értékelik a jazznek a bizonytalanság metaforájaként való szerepeltetését. A könyvet rendkívül olvasmányosnak és elgondolkodtatónak tartják, így alkalmas a különböző hátterű olvasók számára, beleértve az antropológia, a filozófia vagy a kultúratudományok iránt érdeklődő diákokat és érdeklődőket is.
Hátrányok:Néhány olvasó megjegyzi, hogy a könyvben szereplő olyan kihívást jelentő témák, mint a politikai nézetek és a vallási meggyőződések feltárása bizonyos közönség számára kellemetlen lehet. Emellett néhány összetett gondolat teljes megértéséhez alapos megfontolásra lehet szükség, ami kihívást jelenthet a témában járatlan olvasók számára.
(33 olvasói vélemény alapján)
Embracing Uncertainty: Future Jazz, That 13th Century Buddhist Monk, and the Invention of Cultures
Itt van az én gondolkodásom eredménye, mint antropológusé, aki több mint harminc éve tanulmányozza és utazik Japánban.
A könyv bizonyos értelemben egy antropológiai emlékirat, amelyben a Dogen írásaiban nyilvánvaló bizonytalanság és differenciálatlanság gondolatait dolgozom fel az etikával és a kultúrával kapcsolatban, de más gondolkodók, például Richard Rorty filozófus és Clifford Geertz antropológus gondolatait is feltárom. Leírom az általam etnográfiai szemléletnek nevezett szemléletet, amely képes alázatot generálni, mint az önmaga és a társadalom átalakításának potenciálisan erőteljes eszközét.
A könyv egyik központi célja annak az elképzelésnek a feltárása, hogy minden tudás eredendően bizonytalan, beleértve a helyes és helytelen tudását is, és hogy a bizonyosságra való törekvés a modern világban tapasztalható számos problémához vezet. A könyv a jazz-improvizációról mint az emberi tapasztalatról való gondolkodásmódról szóló beszélgetést fűzi egybe, és a kultúra és a világot jelentő folyamatos változás folyamatának metaforájaként mutatja be az ólomlap gondolatát.