Értékelés:

A könyv a 20. század eleji kiemelkedő fizikusok életén és személyiségén keresztül lebilincselően mutatja be a kvantumfizika történetét és fejlődését, így az összetett tudományos fogalmak érthetővé és átélhetővé válnak.
Előnyök:Az írás magával ragadó és magával ragadó, az olvasó úgy érzi, hogy jelen van a történelmi kontextusban. A könyv a tudományt személyes történetekkel ötvözi, így a tudomány, a filozófia és a történelem iránt érdeklődők számára is lebilincselő. Jól kutatott, és a tudományos háttérrel rendelkező olvasók is értékelik.
Hátrányok:Egyik kritika sem említett konkrét ellenérvet, de lehet, hogy egyes olvasóknak kihívást jelenthet a téma, ha nincs tudományos hátterük.
(4 olvasói vélemény alapján)
Age of Uncertainty - how the greatest minds in physics changed the way we see the world
Az epikus, lapozható történet arról, hogy fizikusok egy csoportja hogyan döntötte meg a newtoni univerzumot a huszadik század első évtizedeiben.
Marie Curie, Max Planck, Niels Bohr, Werner Heisenberg, Ernst Schrödinger és Albert Einstein nem csupán a fizikát forradalmasították; újraértelmezték világunkat és a valóságot, amelyben élünk. A Bizonytalanság korában Tobias Hürter életre kelti a fizika aranykorát és annak káprázatos, hibás és felejthetetlen hőseit és hősnőit.
A huszadik század legjelentősebb fizikusainak munkája olyan tudományos áttöréseket eredményezett, amelyek a fizika teljesen új szemléletéhez vezettek - és a világegyetem olyan szemléletéhez, amelyet még ma sem értünk teljesen, még akkor sem, ha mindenütt bizonyítékok vannak körülöttünk a pontosságára. Azok a férfiak és nők, akik ezeket a felfedezéseket tették, intellektuális kalandorok, renegátok, dandyk és stréberek voltak, akik közül egyeseket mély barátság, másokat keserű ellenségeskedés kötött össze. A relativitáselmélet és a kvantummechanika kora azonban a háborúk és forradalmak kora is volt. A radioaktivitás felfedezése átalakította a tudományt, de Hirosima és Nagaszaki borzalmaihoz is vezetett. Hürter A bizonytalanság korában végig emlékeztet bennünket a tudomány és a világ eseményeinek összefonódására, hiszen nem figyelhetjük meg a világot anélkül, hogy ne változtatnánk meg.