Értékelés:
A könyv a demokrácia eróziójának jelentős vizsgálatát kínálja, hangsúlyt fektetve a gazdasági, társadalmi és kulturális bizonytalanságra, amely a kortárs jobboldali populizmus mozgatórugója. A Kindle-kiadásban azonban komoly formázási problémák vannak, amelyek akadályozzák az olvashatóságot.
Előnyök:A könyv ambiciózus, és fontos hozzájárulás a demokráciával és annak kihívásaival foglalkozó szakirodalomhoz. Meggyőző érveket sorakoztat fel a jobboldali populizmus gyökereiről, és megoldásként a szociáldemokrácia megújítását javasolja.
Hátrányok:A Kindle-kiadás súlyos formázási problémákkal küzd, többek között hiányzó számokkal és bizonyos betűkombinációk („fi”) helytelen megjelenítésével, ami megnehezíti az olvasást és rontja az általános élményt.
(4 olvasói vélemény alapján)
A World of Insecurity: Democratic Disenchantment in Rich and Poor Countries
Ambiciózus beszámoló a liberális demokrácia korróziójáról a gazdag és szegény országokban egyaránt, amely szerint a demokráciaellenes érzelmek az anyagi és kulturális veszteségektől való félelmet tükrözik, nem pedig a liberalizmus egyenlőséget nem biztosító kudarcának kritikáját, és lehetséges kiutat javasol.
A liberális demokrácia huszonegyedik századi visszaszorulását lehetetlen figyelmen kívül hagyni. Wisconsintól Varsóig, Budapesttől Bangalore-ig, a közvélemény a pluralizmus és a liberális intézmények ellen fordul, és ehelyett bocsánatkérés nélküli nacionalizmust és többségelvűséget vall. Az egyenlőtlenség kritikusai szerint ez a kapitalizmus és a liberalizmus kudarcaira adott kiszámítható válasz, de Pranab Bardhan, egy fejlesztési közgazdász másképp látja a dolgokat. A probléma nem az egyenlőtlenség, hanem a bizonytalanság - pénzügyi és kulturális.
Bardhan megjegyzi, hogy az antidemokratikus mozgalmak világszerte a demográfiai és társadalmi-gazdasági csoportok széles körében vertek gyökeret. Az Egyesült Államokban az idősebb, kevésbé iskolázott, vidéki lakosság kivonult a demokráciából. Indiában viszont a túlsúlyban lévő hindu nacionalisták élvezik a képzett, törekvő városi fiatalok támogatását. Európában pedig az antidemokratikus populisták szilárdan támogatják a jóléti államot (de a nem bevándorlók számára). Ami az antidemokraták között egységes, az a félelem attól, hogy elveszítik azt, amijük van. Ez lehet pénz, de leggyakrabban a nemzeti büszkeség, a kultúra és a hagyományok nyújtotta kényelem.
A bizonytalanság világa a kontextusfüggő válaszok mellett érvel. Egyesek, mint például az egyetemes alapjövedelem rendszere, jobban megfelelnek a szegény országoknak. Mások, mint például a munkavállalók szerepvállalása és a nemzetközi koordináció, szélesebb körben vonzóak. Az anyagi biztonság javítása azonban nem lesz elegendő a demokrácia fenntartásához. Bardhan azt írja, hogy nem szabad, hogy a kínai tekintélyelvű modell végső soron üres csábítása csábítson bennünket. Arra ösztönzi a liberálisokat, hogy legalább a polgártársak helyi kötődései iránti tiszteletet fogadják el. A közösségi büszkeség polgári formáinak megerősítésével remélhetjük, hogy mérsékelhetjük a kulturális aggodalmakat, mielőtt azok kórossá válnának.
