Értékelés:
A „Blade Runner 2049 és a filozófia” című könyv egy nagy visszhangot kiváltó esszégyűjtemény, amely a „Blade Runner 2049” című film filozófiai témáit járja körül. A kötetet azért dicsérik, mert mind a tudósok, mind az alkalmi olvasók számára hozzáférhető, kritikus gondolkodásra és a jelentős társadalmi kérdésekről való elmélkedésre ösztönöz.
Előnyök:⬤ Jól felépített esszék
⬤ minden olvasó számára hozzáférhető írás
⬤ kritikai gondolkodásra ösztönöz
⬤ a film főbb témáit és szereplőit vizsgálja
⬤ betekintést nyújt az etikába, a mesterséges intelligenciába, a géntechnológiába és a környezetvédelmi kérdésekbe
⬤ szélesebb társadalmi témákról való gondolkodásra ösztönöz.
Néhány olvasó úgy érezheti, hogy hasznosabb a film megtekintése után, mint előtte elolvasni.
(5 olvasói vélemény alapján)
Blade Runner 2049 and Philosophy: This Breaks the World
A Blade Runner 2049 az 1982-es Blade Runner című film 2017-es folytatása, amely egy olyan világról szól, amelyben néhány embernek tűnő replikáns veszélyessé vált, így más, embernek tűnő replikánsok, valamint emberek feladata a veszélyes modellek levadászása és „nyugdíjazása” (megsemmisítése). Mindkét filmet széles körben minden idők legjobb sci-fi filmjei között tartják számon, és Ridley Scott, az eredeti Blade Runner rendezője bejelentette, hogy lesz egy harmadik Blade Runner-film is.
A Blade Runner 2049 and Philosophy szórakoztató cikkek gyűjteménye mindkét Blade Runner-filmről (valamint a spin-off rövidfilmekről és a Blade Runner-regényekről) húsz, különböző hátteret és filozófiai nézőpontot képviselő filozófus tollából. A könyvben többek között a következő témákkal foglalkoznak:
Mit mond a Blade Runner 2049 az államhatalom és a vállalati hatalom kölcsönhatásairól? Lehetnek-e valaha is a gépek igazán tudatosak, vagy mindig is hiányozni fognak belőlük bizonyos alapvető emberi tulajdonságok? A személyiség legnépszerűbb elmélete szerint a személyt az emlékei határozzák meg, de mi történik akkor, ha az emlékek tetszés szerint gyárthatók és beilleszthetők? Az interneten keresztül már most is kapcsolatba lépünk nem emberi döntéshozókkal. Ha a megtestesült mesterséges intelligencia valósággá válik, hogyan tudjuk majd eldönteni, hogy mi az emberi és mi a szimuláció? Számít ez? Vannak-e a mesterséges intelligenciával felruházott, embernek látszó replikánsoknak polgári és politikai jogaik, vagy megsemmisíthetők, amikor az „igazi” emberek úgy döntenek, hogy kellemetlenek? A pengefutó Deckard (Harrison Ford) mindkét filmben feltűnik, és általában feltételezik róla, hogy ember, de egyesek szerint lehet, hogy replikáns. Milyen bizonyítékok szólnak mindkét oldal mellett? Vajon Niander Wallace (az őrült tudós-gonosz vállalatigazgató a Blade Runner 2049-ben) maga is replikáns? Mi motiválja őt? Milyen hatással vannak a döntéshozó mesterséges intelligencia entitások az üzleti világra? Mind a Blade Runner, mind a Blade Runner 2049 dicséretet kapott a sivár jövő kísértetiesen szép ábrázolásáért, de a két jövő nagyon különböző (és az eredeti Blade Runnerben elképzelt 2019-es jövő jelentősen eltér a 2019-es tényleges világtól). Hogyan változtak az elvárásaink és a jövőképünk a két film között?
A Blade Runner 2049-ben az „álomkészítő” Ana Stelline karaktere kicsi, de kulcsfontosságú szerepet játszik. Milyen következményei lehetnek egy olyan személynek, akinek elhivatott küldetése és feladata a hamis emlékek kitalálása és beépítése? Milyen társadalmi és pszichológiai következményei vannak az ember és az AI szexuális kapcsolatának?
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)