A Blair Mountain-i csata: Amerika legnagyobb munkásfelkelésének története

Olvasói vélemények

A Blair Mountain-i csata az amerikai munkástörténet egy jelentős, ám elfeledett fejezetéről szól, amely részletesen bemutatja a nyugat-virginiai bányászok küzdelmét a 20. század elején. A szerző, Robert Shogan lebilincselő elbeszélést nyújt, amely feltárja a bányászok kemény körülményeit és a hatalmas vállalati érdekekkel szembeni jogaikért folytatott harcukat. Míg egyes olvasók informatívnak és jól kutatottnak találták a könyvet, mások több mélységet kívántak volna a szakszervezetek tágabb kontextusát illetően.

⬤ Jól megírt és lebilincselő elbeszélés
⬤ rávilágít egy fontos, de figyelmen kívül hagyott történelmi eseményre
⬤ betekintést nyújt a bányászok küzdelmeibe és körülményeibe
⬤ ajánlott a szakszervezetek története iránt érdeklődő olvasóknak
⬤ jó háttérinformációkkal szolgál
⬤ könnyen olvasható és emészthető.

⬤ Néhány olvasó kezdetben nehéznek találta az írásmódot
⬤ hiányzik az eseményekkel nem ismerkedők számára az átfogó háttéranyag
⬤ néhányan részletesebb beszámolót kívántak volna a bányászok konfliktuson kívüli életéről
⬤ néhányan úgy érezték, hogy a személyes történetek helyett túl nagy hangsúlyt kap a politika.

(25 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Battle of Blair Mountain: The Story of America's Largest Labor Uprising

Könyv tartalma:

1921-ben mintegy 10 000 nyugat-virginiai szénbányász - felháborodva az évek óta tartó brutalitás és kizsákmányolás miatt - felkapta a Winchesterét, és felvonult kínzóik, a korrupt államot irányító hatalmas bányatulajdonosok ellen.

A bányászok tíz napon át vívtak kiélezett harcot a képviselők, az állami rendőrség és a rögtönzött milícia ellenzéki légiója ellen. Csak egy szövetségi expedíciós erő beavatkozása vetett véget ennek a ki nem hirdetett háborúnak.

A The Battle of Blair Mountain című könyvében Robert Shogan az amerikai történelemnek ezt a régóta elhanyagolt szeletét az egymással szemben álló politikai, gazdasági és kulturális erők ságájaként mutatja be, amelyek a huszadik századi Amerika hatalmi szerkezetét alakították.