A bölcsesség paradoxona: Hogyan erősödhet az elméd, miközben az agyad öregszik

Olvasói vélemények

A könyv vegyes kritikákat kap, az olvasók kiemelik az idegtudomány és az öregedés izgalmas és elgondolkodtató meglátásait, míg mások az önreklámozás és a bölcsességről szóló viták mélységének hiánya miatt kritizálják.

Az olvasók értékelik az eredeti és színes írói stílust, a magával ragadó anekdotákat, valamint azt, hogy a könyv képes az összetett idegtudományi fogalmakat közérthető módon elmagyarázni. A könyv alaposan feltárja, hogyan öregszik az agy, és reményt és felismeréseket nyújt a memória és a kognitív funkciók megértéséhez.

A kritikusok rámutatnak a szerző öndicsérő tendenciáira, a saját eredményeinek túlzott hangsúlyozására, valamint egyes állítások tudományos alaposságának hiányára. Egyes részeket túlságosan technikai jellegűnek vagy száraznak tartanak, ami csökkenti a könyv általános élvezhetőségét.

(38 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Wisdom Paradox: How Your Mind Can Grow Stronger As Your Brain Grows Older

Könyv tartalma:

A The Wisdom Paradoxon az elme öregedését egy egyedülálló, pozitív szemszögből vizsgálja. A szellemi hanyatlással kapcsolatos egyre növekvő félelmek korában a világhírű neuropszichológus, Elkhonon Goldberg megdöbbentő új bizonyítékokkal szolgál arra vonatkozóan, hogy bár az agy az öregedés során bizonyos feladatokban csökken, sok mindenben gyarapodik.

A legfontosabb, hogy növekszik az általa „bölcsességnek” nevezett képesség: az a képesség, hogy az egész élet során szerzett tudást és tapasztalatot felhasználva gyors és hatékony döntéseket hozzon. Goldberg elmélyül az elme gépezetében, és két különböző típusú memóriát különít el: egyedi (egy adott esemény vagy tény ismerete) és általános (szélesebb minták felismerése). Ahogy az agy öregszik, az egyedi memória használatának képessége csökken, de az általános memória nem változik - és fontossága növekszik.

Ahogy az egyén felhalmozza az általános memóriát, az agy egyre inkább ezekre a tárolt mintákra tud támaszkodni, hogy könnyedén és azonnal megoldja a problémákat. Goldberg a bölcsesség neurobiológiáját vizsgálja, és olyan művészek és vezetők történelmi példáira támaszkodik, akiknek legnagyobb teljesítményei későn valósultak meg.