Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a boldogság és a melankólia összetettségét vizsgálja, megkérdőjelezve a fogyasztói kultúra felszínes boldogságra való törekvését. Irodalmi és filozófiai hivatkozásokkal alátámasztva amellett érvel, hogy a melankolikus állapotokat az emberi tapasztalat és kreativitás szempontjából lényegesnek kell tekinteni.
Előnyök:Az olvasók értékelik a költői prózát és a mély meglátásokat, amelyek kihívást jelentenek a boldogságközpontú kultúrával szemben. Sokan üdítőnek és megerősítőnek találják a melankólia feltárását, amitől megértik magukat, és kevésbé érzik magukat egyedül az érzelmeikkel. A könyvet intellektuálisan ösztönzőnek és relevánsnak tartják, és az olvasók megjegyzik, hogy a könyvben a kreativitás és a hitelesség feltételei adottak.
Hátrányok:Néhány olvasó nehezen emészthetőnek találja a könyvet a sűrű írásmód és a tudományos hivatkozások miatt, ami azt sugallja, hogy az alkalmi olvasók számára nem biztos, hogy hozzáférhető. A kritikusok megjegyzik, hogy a könyv túlságosan bőbeszédű lehet, és egyesek úgy érzik, hogy az alapvető üzenetet tömörebben is át lehetne adni. A szerzőnek a boldogsággal szembeni elutasítónak tűnő hozzáállását is kifogásolják, amit egyesek túlságosan cinikusnak vagy elfogultnak tartanak.
(48 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Against Happiness: In Praise of Melancholy
Könyv tartalma:
A boldogság rabjai vagyunk. A mai amerikaiak minden más generációnál jobban hisznek a pozitív gondolkodás erejében.
De ki mondta, hogy boldognak kell lennünk? Eric G. Wilson tudós a Boldogság ellen című könyvében amellett érvel, hogy a melankólia szükséges minden virágzó kultúrához, hogy ez a nagy irodalom, a festészet, a zene és az innováció múzsája - és hogy ez az eredeti felismerések hátterében álló erő. Tehát elég az agyunk Prozac-ozásából.
Fogadjuk el a depressziós oldalunkat, mint a kreativitás forrását. Itt az ideje, hogy ledobjuk a pozitivitás béklyóit, és élvezzük a szomorúságot, ami emberré tesz minket.
