Értékelés:

Louisa Young „A Great Task of Happiness” című életrajza részletesen és lebilincselően mutatja be Kathleen Scott életét, kiemelve rendkívüli tehetségét és az élénk barátságokat, amelyeket ápolt. Az unokája által írt mű bensőséges betekintést nyújt Kathleen élményeibe, amelyek messze túlmutatnak a Scott kapitánnyal kötött házasságán. Néhány olvasó azonban aggályokat fogalmazott meg a könyv gyártási minőségével kapcsolatban, olyan problémákra hivatkozva, mint a gépelési hibák és a hiányzó oldalak.
Előnyök:A könyvet lebilincselőnek, magával ragadónak és magával ragadónak írják le, amely Kathleen Scott teljes életének, tehetségének és kapcsolatainak eleven bemutatását nyújtja. Az olvasók nagyra értékelik a családtagok által nyújtott intim nézőpontot, valamint a képek, idézetek és történelmi kontextus szerepeltetését. Kathleent figyelemre méltó és kalandvágyó nőként ábrázolja a szerző, ami lenyűgöző olvasmánnyá teszi a könyvet.
Hátrányok:Több kritikus is kifogásolta a könyv gyártási minőségét, megemlítve a hiányzó és rosszul elhelyezett oldalakat, a gépelési hibákat és a professzionális szerkesztés hiányát. Néhány olvasó úgy találta, hogy az elsődleges forrásokra való nagyfokú támaszkodás időnként zavaros elbeszélést eredményez, ami ronthatta az olvasás élményét.
(8 olvasói vélemény alapján)
A Great Task of Happiness The Life of Kathleen Scott
Az először 1995-ben a Macmillan kiadónál megjelent Kathleen Scott életrajzát unokája, Louisa Young írónő, a My Dear I Wanted to Tell You (Harper Collins) szerzője írta.
Kathleen Scott antarktiszi kapitány özvegyeként vált híressé, de emellett tehetséges hivatásos szobrász is volt, aki Párizsban Rodin-nél tanult. A korabeli nőkhöz képest igen kalandos és szokatlan életet élt, és olyan különböző emberekkel kötött barátságot, mint Bernard Shaw, Fritjof Nansen, Herbert Asquith, az első világháborús miniszterelnök és Isadora Duncan táncosnő.
Fiai Sir Peter Scott természettudós és író, valamint Wayland Young, Lord Kennet politikus voltak. Az életrajz azokon a naplójegyzeteken alapul, amelyeket Kathleen 1910-ben kezdett el írni Scott számára, hogy hazatérése után elolvashassa őket; a férfi halála után folytatta a naplóírást, amelyben beszámol a politikáról, a felfedezésekről, a művészetről, valamint barátairól és családjáról. 2012-ben van Scott utolsó expedíciójának 100.
évfordulója, és ennek alkalmából jelent meg ez az új, átdolgozott kiadás. A The Times a könyvet „lebilincselő életként” jellemezte.