A bolondok bolondsága: A csalás és az önbecsapás logikája az emberi életben

Olvasói vélemények

A „Bolondok bolondsága” című könyvről szóló kritikák a vélemények széles skáláját mutatják be, kiemelve a megtévesztés és az önbecsapás evolúciós szemszögből történő éleslátó vizsgálatát, valamint a politikai tartalmát és egyes érvek mélységének vélt hiányát illető kritikákat. Egyes olvasók szemet nyitónak találták a könyvet, és gondolatébresztő gondolatai miatt ajánlják, míg mások felületesnek és túlzottan véleményesnek tartják, különösen a vitatott politikai témák tekintetében.

⬤ A megtévesztés és az önbecsapás éleslátó, evolúciós perspektívát kínáló feltárása.
⬤ Példákban és anekdotákban gazdag, amelyek magával ragadóvá teszik a tartalmat.
⬤ Gondolkodásra és vitára ösztönöz fontos társadalmi kérdésekről.
⬤ Jól megírt és az általános olvasók számára is hozzáférhető.
⬤ A tudományos közösség egyes tagjai nagyra értékelik, különösen merész állításai és egyedülálló meglátásai miatt.

⬤ A politikai tartalmakat túlzottnak tartják, ami elvonja a figyelmet a könyv fő témájától.
⬤ Egyes részeket felszínesnek, a szigorú tudományos alátámasztás nélkülinek tartanak.
⬤ A gondolatok rendszerezését kritizálják; a könyv folyamata néha szétesik.
⬤ Néhány olvasó egyoldalúnak vagy szélsőségesnek találta a szerző véleményét olyan kényes témákról, mint az izraeli-palesztin konfliktus.
⬤ A könyvet egyesek inkább „eszmefuttatásnak”, mintsem koherens tudományos értekezésnek nevezték.

(97 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Folly of Fools: The Logic of Deceit and Self-Deception in Human Life

Könyv tartalma:

A New York Times Notable Book of 2012

Akár a pilótafülkében a felszálláskor, akár egy támadó háború megtervezésekor, akár egy romantikus kapcsolatban vagy egy irodai vitában, számos lehetőség kínálkozik a hazugságra és az önámításra - de a csalás és az önámítás a valóságtól való elidegenedés árát hordozza, és katasztrófához vezethet. Miért játszik tehát a megtévesztés ilyen kiemelkedő szerepet mindennapi életünkben? Röviden: miért csalunk?

Merész új művében Robert Trivers, a neves biológiai teoretikus kíméletlenül amellett érvel, hogy az önbecsapás a csalás szolgálatában fejlődött ki - hogy másokat jobban becsaphassunk. Biológiai okokból tesszük ezt - azért, hogy segítsük a túlélést és a szaporodást. A gazdatest viselkedését utánzó vírusoktól kezdve a veszekedés részleteire (néha szándékosan) rosszul emlékező emberekig a tudomány bebizonyította, hogy a megtévesztő mindig túljárhat a tömegek eszén. De ezt a megtévesztést saját felelősségünkre vállaljuk.

Trivers ambiciózus vizsgálatot írt a hazugság evolúciós logikájáról és arról, hogy milyen ára van annak, ha nem ellenőrizzük.