Értékelés:

Lewis H. Lapham „Age of Folly” című könyve az amerikai demokrácia hanyatlását elemző esszék lenyűgöző és éleslátó gyűjteménye. Sok olvasó dicséri Lapham kivételes írói stílusát és intellektuális mélységét, bár néhányan megemlítik az esszék történelmi kontextusának hiányát, ami akadályozhatja a megértést. Összességében a kötetet alapvető olvasmánynak tartják azok számára, akiket érdekel az Egyesült Államok politikai tájképe.
Előnyök:⬤ Kivételes írásmód és világos elemzés.
⬤ Átgondolt kritikákat fogalmaz meg az amerikai politikáról és demokráciáról.
⬤ A politikatörténet iránt érdeklődő olvasóknak kifejezetten ajánlott.
⬤ Humorral és éleslátással köti le az olvasót.
⬤ Olyan releváns kérdésekkel foglalkozik, amelyek jól kapcsolódnak az aktuális eseményekhez.
⬤ Az esszékből hiányzik a kapcsolódó történelmi kontextus, ami néhány olvasó számára megnehezíti, hogy teljes mértékben megértse a következményeket.
⬤ A tartalom egy része már korábban megjelent, ami aggodalomra ad okot az új anyag szükségessége miatt.
⬤ Annak elismerése, hogy a tartalom kijózanító és lehangoló lehet.
(19 olvasói vélemény alapján)
Age of Folly: America Abandons Its Democracy
Amerika vezető esszéírója a demokrácia eszeveszett visszavonulásáról, a terror elleni háború tüzében és füstjében
Az Egyesült Államok elnökeként hivatalában Donald J. Trump kétségtelenül fenyegetést jelent, de nem meglepetés. Egy olyan kor szellemét testesíti meg, amely a hiúság és a kapzsiság feltűnő fogyasztásának hódolt. Az önmagát dicsőítő fotós, Trumpot egy olyan infotainment média teszi mércéjévé, amelyben az elnökjelöltek olyan game show-versenyzők, akiket a választás napján a kamerák trónja előtt ítélkeznek, akik és akiknek gyártják őket.
Ha Trumpot hihetetlenül elképesztőnek tartjuk, azzal ott adunk neki hitelt, ahol nem jár, és összetévesztjük a tünetet az okkal. Trump jelenléte a Fehér Házban az elmúlt huszonöt év amerikai rendszerváltásának következménye, amelynek során egy meggyengült, de még mindig működő demokrácia átadta helyét egy elbutult és diszfunkcionális plutokráciának.
Ennek a változásnak a története fedezetet jelent a jelen kétségbeesésével szemben, lehetővé téve a lázadást az ellen, amit G. K. Chesterton "azoknak a kis és arrogáns oligarchiájának" nevezett, akik csupán véletlenül járkálnak.