Olvasói vélemények
Összegzés:A „Rise of the Dungeon Master” című képregény illusztrált áttekintést nyújt Gary Gygax életéről és a Dungeons & Dragons megalkotásáról. Bár gyönyörű grafikával rendelkezik és érdekes történetet mutat be, sok olvasó szerint nem elég mély és részletes, és csalódást okoz azoknak, akik átfogó életrajzot várnak. A könyv vizuálisan megnyerő, de a narratív szerkezetére és az időnként előforduló pontatlanságokra is lehet panasz.
Előnyök:⬤ Gyönyörű féltónusú illusztrációk és jó gyártási minőség.
⬤ Magával ragadó a Dungeons & Dragons rajongók számára, nosztalgikus elemekkel.
⬤ Viszonylag gyors és szórakoztató olvasmány.
⬤ Érdekes betekintést nyújt Gygax életébe és a játékhoz való hozzájárulásába.
⬤ A fiatalabb olvasóknak és az alkalmi rajongóknak is tetszik.
Hátrányok:⬤ Hiányzik a mélység és a részletesség
⬤ Nem egy alapos életrajz.
⬤ Néhány olvasó zavarosnak vagy kevéssé érthetőnek találta az elbeszélés szerkezetét.
⬤ Ténybeli hibákat és leegyszerűsítéseket tartalmaz.
⬤ Egyesek szerint a vallási üzenet a végén nem volt helyénvaló.
⬤ Vegyes vélemények az illusztrációkról és az általános történetmesélésről
⬤ Néhányan nem találták inspirálónak.
(76 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Rise of the Dungeon Master: Gary Gygax and the Creation of D&D
Könyv tartalma:
A Rise of the Dungeon Master grafikus formában meséli el Gary Gygax, a Dungeons & Dragons, a valaha volt egyik legnagyobb hatású játék társalkotójának történetét. Mint maga a játék, az elbeszélés is első személyű nézőpontból veti bele az olvasót a kalandba, a történet különböző szereplőinek szerepét átvéve.
Gygax bevándorlók fia volt, aki az 1950-es években a WI-i Lake Geneva városában nőtt fel. A fantáziadús kisemmizettként egy olyan virtuális világba menekült, amely a sci-fi regényeken, a hadtörténelmen és az olyan stratégiai játékokon alapult, mint a sakk. Az 1970-es évek közepén társalkotója volt a rendkívül népszerű Dungeons & Dragons játéknak. Otthona pincéjében kezdte el, de hamarosan már nem tudott lépést tartani a kereslettel. Gygax purista volt abban az értelemben, hogy ragaszkodott ahhoz, hogy a játékosok használják a fantáziájukat, és hogy a játék szabályai rugalmasak maradjanak. A kreatív elme, aki nem igazán értett az üzleti élethez, elkövetett néhány stratégiai hibát, és összeveszett a játék társalkotójával, közeli barátjával és társával, David Arnesonnal.
Az 1970-es évek végére a játék olyan népszerűvé vált a gyerekek körében, hogy a szülők aggódni kezdtek - olyannyira, hogy egy anyukákból álló csoport alakult, amely a szülőket figyelmeztette a szerepjáték és a fantázia veszélyeire. A visszahatás csak tovább szította a fiatal rajongók tüzét, akik továbbra is játszottak a játékkal, és képzeletbeli világokba menekültek. Hamarosan D&D-kongresszusok jöttek létre országszerte, és a játék a filmektől kezdve az első videojátékokig mindent megihletett. A D&D-vel Gygax megteremtette azt a fajta szerepjátékos fantáziát, amely a több milliárd dolláros videojáték-ipart táplálta, és a kortárs geek-kultúra alapjává vált.
