Értékelés:
A könyvről szóló felhasználói kritikák jelentős problémákat vetnek fel a könyv olvashatóságával és perspektívájával kapcsolatban. A recenzensek szerint a szöveg túlságosan terjedelmes és tele van felesleges részletekkel, ami rontja a teljes elbeszélés minőségét. A szerző eurocentrikus szemléletét is kritizálják, ami a bisipara kultúra ábrázolásában elitizmus benyomását kelti.
Előnyök:A könyv érdekes betekintést nyújt a bisipara kulturális szokásaiba, és az alaptörténetben rejlik a potenciál, hogy lebilincselő legyen.
Hátrányok:Az írás túlságosan szószátyár és tele van felesleges részletekkel, ami megnehezíti a könyv követését. A szerző eurocentrikus szemlélete elitistának hat, ami csökkenti a könyv általános értékét. Sok olvasó unalmasnak találja, és nem éri meg az árát.
(3 olvasói vélemény alapján)
The Witch-Hunt; Or, the Triumph of Morality
A kelet-indiai Bisipara faluban egy antropológus dráma szemtanúja lesz, amikor egy fiatal lány belázasodik és hamarosan meghal. A falusiak gyanúsnak találják Susilla halálát, és attól tartanak, hogy a lányt megszállták. Nyomozást tartanak, hogy megtalálják a hibás személyt, és sietve vizsgálódnak, mert a színpadot el kell takarítani a Sri Ramchandro isten születésnapjának éves ünnepségére. Végül azonban megegyeznek a bűnös személyében, és nagy összegű pénzbírságot szednek ki belőle.
F. G. Bailey, aki az 1950-es években terepmunkát végzett Bisiparában, elmeséli, milyen volt ott élni a boszorkányüldözés idején. Ahogy az elbeszélése kibontakozik, érezzük a falusiak életének szövevényét - a kasztviszonyaikat, foglalkozásaikat, rokonsági hálózataikat és vallási szokásaikat. Megismerkedünk Bisipara helyszíneivel, hangjaival és illataival, valamint a falu sok férfi és nő lakosával, és megismerjük az egészségről és betegségről alkotott elképzeléseiket, az orvosi gyakorlatukat és a temetkezési szokásaikat, a viszályok megoldásának módjait.
A szerző kommentárja egy nagyobb és bonyolultabb jelenetre tárja fel a függönyt. Egy olyan közösséget ábrázol, amely a változás folyamatában van: az egyik oldalról az elkövető hősies egyéniségnek tűnik, aki kitört a múlt láncai közül, egy másként gondolkodónak, aki kiáll a jogaiért a berögzült és konzervatív berendezkedéssel szemben. Az ellenkező oldalról nézve viszont bajkeverő, aki elutasítja azt az erkölcsi rendet, amelytől a társadalom és a jó élet függ, olyan ember, aki a saját területén kívülre lépett. Bailey semleges szemszögéből nézve az elkövetők magatartása a hatalmon lévőket fenyegeti.
Az elszánt és sikeres törekvésük, hogy megbüntessék őt, kísérlet volt arra, hogy megvédjék saját kiváltságos helyzetüket. Ezzel persze azt mondhatták, hogy a közösségük erkölcsi rendjét védik.
Bailey könnyedén mozog a helyszíni feljegyzések és az emlékezet között, miközben új szemszögből szemléli első benyomásait, és elgondolkodik a tanultakon. Elegáns könyve az antropológia legmaradandóbb témáinak és vitáinak erőteljes újraértékelése, amely egy helyről és az ott élő emberekről élénk képet fog az olvasó fejébe vésni.
--James Peacock "Library Journal".
