A budapesti hadművelet: Egy operatív-stratégiai tanulmány

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 8 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Budapest Operation: An Operational-Strategic Study

Könyv tartalma:

A budapesti hadművelet (1944. október 29.

- 1945. február 13.): A Vörös Hadsereg műveletei Budapest megközelítésében és a város hosszú ostromot követő végső elfoglalása. A tanulmány első része a Vörös Hadsereg Közép-Magyarországra érkezését tárgyalja, az 1944.

augusztus végi Iaşi-Kisinyov hadművelet sikeres végrehajtását követően, majd az offenzíva ezt követő, Románián, Bulgárián és Kelet-Jugoszlávián keresztül történő kibontakozását.

Október közepére a szovjetek készen álltak arra, hogy folytassák az offenzívát Magyarországon és annak fővárosában, Budapesten, amelynek elfoglalása szabaddá tenné az utat az Ausztriába és Dél-Németországba való későbbi előrenyomulás előtt. Ez a tanulmány a gyors előrenyomulást vizsgálja Budapest külvárosáig, ahol a makacs német-magyar ellenállás megállásra kényszerítette őket, majd a szovjetek igyekeztek bekeríteni a várost, végül december végén lezárva a gyűrűt.

Vizsgálják továbbá a németek ismételt kísérleteit az ostrom megtörésére, több ellentámadás indításával a várostól nyugatra és délre. Ezeket azonban súlyos harcok során mind visszaverték, és az ellenséges helyőrség február 13-án kénytelen volt kapitulálni. Ez a tanulmány nagy figyelmet szentel a hadművelet során a harcoló fegyvereknek (tüzérség, harckocsik és gépesített erők, repülés és műszaki csapatok) is.

A másik tanulmány egy belső vezérkari akadémiai dokumentum, amely a Harmadik Ukrán Front tevékenységével foglalkozik a budapesti hadművelet során. A hadművelet nagy részében a Harmadik Ukrán Front kifejezetten másodlagos szerepet játszott, a Jugoszlávián és Magyarországon keresztül történő szovjet előrenyomulás szárnyának védelmével bízták meg, míg a Második Ukrán Frontnak a Budapest bevételéért járó elismerést kellett volna megkapnia. A Budapest megközelítése mentén tapasztalható elkeseredett ellenséges ellenállás azonban fokozatosan arra kényszerítette a szovjet főparancsnokságot, hogy erőfeszítéseit egyre inkább a Duna jobb partjára helyezze át, először a budapesti helyőrség városon belüli elszigetelésének elősegítésére, majd a város felmentésére irányuló ismételt német ellentámadások elhárítására.

A Harmadik Ukrán Front sikeres visszaverése volt az, ami lehetővé tette a szovjetek számára, hogy végül elérjék a helyőrség kapitulációját és a hadművelet végét.