Olvasói vélemények
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 4 olvasói szavazat alapján történt.
Eredeti címe:
Integrated Developmental and Life-Course Theories of Offending: Advances in Criminological Theroy Volume 14
Könyv tartalma:
A fejlődési és életút-kriminológia célja, hogy információt nyújtson arról, hogyan alakul ki a bűnelkövetés és az antiszociális viselkedés, a különböző életkorokban jelentkező kockázati és védő tényezőkről, valamint az életeseményeknek a fejlődés menetére gyakorolt hatásáról. Ez a kötet továbbfejleszti a bűnelkövetők viselkedésének ezen elméleteivel kapcsolatos ismereteket, amelyek közül sok csak az elmúlt húsz évben fogalmazódott meg.
Emellett integrálja a bűnelkövetők viselkedésére gyakorolt egyéni, családi, kortárs, iskolai, szomszédsági, közösségi és szituációs hatásokkal kapcsolatos ismereteket, és egyesíti a korábbi elméletek, például a terhelés, a szociális tanulás, a differenciált asszociáció és a kontrollelmélet kulcsfontosságú elemeit. A szerzők, Benjamin B. Lahey és Irwin D.
Waldman az antiszociális hajlamra, valamint a biológiai és egyéni tényezők fontosságára összpontosítanak.
Alex R. Piquero és Terrie E.
Moffitt különbséget tesznek az életpálya során tartósan és a serdülőkorban korlátozottan elkövetők között. David P. Farrington bemutatja az integrált kognitív antiszociális potenciál (ICAP) elméletét, amely különbséget tesz az antiszociális potenciálra gyakorolt hosszú távú és rövid távú hatások között.
Richard F. Catalano, J. David Hawkins és munkatársaik a szociális fejlődési modellt (SDM) tesztelik.
Marc Le Blanc egy integrált, többrétegű ellenőrzési elméletet javasol, amelyben a bűnözői magatartás a társadalomhoz való kötődéstől, a pszichológiai fejlődéstől, a modellezéstől és a korlátoktól függ. Robert J.
Sampson és John H. Laub feltételezi, hogy a bűnelkövetést gátolja a családhoz, a kortársakhoz, az iskolához és később a felnőttkori társadalmi intézményekhez, például a házassághoz és a munkahelyhez való kötődés erőssége. Terence P.
Thornberry és Marvin D.
Krohn az antiszociális viselkedés interakciós elméletét javasolják. Per-Olof Wikstrom fejlődési ökológiai cselekvéselmélete a szituációs tényezők fontosságát hangsúlyozza: a lehetőségek csábítást okoznak, a súrlódás provokációt eredményez, a megfigyelés és a szankciók kockázata pedig elrettentő hatással bír.
