A bűntől sújtva, Krisztus által meggyógyítva: Agency, Necessity, and Culpability in Augustinian Theology (Ügynöki tevékenység, szükségszerűség és vétkesség az augustinusi teológiában)

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Stricken by Sin, Cured by Christ: Agency, Necessity, and Culpability in Augustinian Theology

Könyv tartalma:

Augustinusnak az eredendő bűnről szóló tanítása szerint Ádám utódai osztoznak a kollektív bűnösségben, amely fertőzésként terjed a szülőktől a gyermekre szálló, helytelen szexuális vágyak révén.

De vajon igazságos-e a bűnösöket hibáztatni, ha a gonoszt betegségként öröklik? Jesse Couenhoven a Bűn által sújtva, Krisztus által gyógyítva című könyvében tisztázza Augustinusnak az emberi cselekvőképességről alkotott ellentmondásos nézeteinek logikáját és logikátlanságát. A könyv első fele azt vizsgálja, hogy Augustinus szerint miért vagyunk a gonosz csapdájába esve, és miért csak Krisztus menthet meg minket.

Couenhoven a figyelmen kívül hagyott szövegeket vizsgálja, amelyeket Augustinus pályafutása csúcspontján írt, és újszerű olvasatát kínálja nézeteinek arról, hogy mi irányítjuk-e személyes identitásunkat, miben kell bűnösnek tartanunk magunkat, és hogy a szabadság összeegyeztethető-e a szükségszerűséggel. A könyv második felében a felelősség filozófiailag és tudományosan éles elméletét dolgozza ki, amely lehetővé teszi, hogy visszaszerezzük Augustinus néhány legmegosztóbb állítását. Couenhoven érveket hoz fel a meglepő tézis mellett, miszerint az eredendő bűnről szóló, gondosan megfogalmazott tanítás mélységesen humánus.

Az az állítás, hogy a bűn eredendő, komolyan veszi, hogy a jellem és a személyiség lényeges aspektusai tekintetében egymástól függünk, hogy olyan kognitív és akarati állapotok a tulajdonunk, amelyek nem egyszerűen önkéntes döntések termékei, és hogy a rossz személyes ágensei vagyunk. Életünk ezen aspektusaira való odafigyelés megkérdőjelezi azt az elképzelést, hogy az egyes ember erkölcsi és lelki helyzete csak rajta múlik, és arra késztet bennünket, hogy ne csak felelősségünk természetéről és az általunk keresett szabadság formájáról gondolkodjunk, hanem arról is, hogy mindannyiunknak szüksége van a kegyelemre.