A Century of Dishonor: Az amerikai őslakosok nyomorúságos helyzetének klasszikus expozíciója (Történelmi naplók)

Olvasói vélemények

A Helen Hunt Jackson „A Century of Dishonor” című könyvéről szóló kritikák vegyes képet mutatnak, kiemelve annak fontosságát az amerikai őslakosok amerikai kormány általi rossz bánásmódjának feltárásában, ugyanakkor a szöveg olvasása nehézségekbe ütközik a szöveg összetett nyelvezete és szerkezete miatt. Sok olvasó értékeli a történelmi értéket és az elsődleges forrásból származó dokumentumok bevonását, bár néhányan kritizálják a szerző 19. századi szemléletét és a nehézkes, tudományos prózát.

⬤ Az indiánokkal való rossz bánásmód fontos történelmi dokumentációja.
⬤ Elsődleges forrásokat gyűjt össze, tényszerű alapot nyújtva.
⬤ Valódi érzelmi reakciókat vált ki az igazságtalanságokkal kapcsolatban.
⬤ Jól megbecsült, maradandó jelentőségű és releváns.
⬤ Részletgazdag címek, amelyek értékesek az amerikai történelem megértéséhez.

⬤ Nehéz nyelvezet és sűrű tudományos stílus teszi kihívássá az olvasást.
⬤ Egyesek szerint a szöveg lekezelő vagy elavult nézeteket tükröz.
⬤ Néhány olvasó apró betűméretű és formázási problémákról számolt be.
⬤ Nem alkalmas alkalmi olvasóknak vagy könnyed olvasmánynak.

(33 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

A Century of Dishonor: The Classic Expos of the Plight of the Native Americans (Historic Journals)

Könyv tartalma:

Helen Hunt Jackson híres leleplező írása az amerikai őslakosok 18.

és 19. századi elnyomásáról és gyilkosságairól szól.

Ez a könyv 1885-ben jelent meg, abban az időben, amikor az Egyesült Államok és az amerikai őslakosok között a végső konfliktusok zajlottak. A földviták rendezésére szolgáló, kiosztott rezervátumok koncepciója ekkor már évtizedek óta létezett. Ekkorra az Európából érkező gyarmatosító telepesek már több mint egy évszázadot töltöttek azzal, hogy visszaszorítsák Észak-Amerika őslakosait.

Jackson az előző évszázadot veszi górcső alá, katalogizálva azt a szisztematikus folyamatot, amelynek során az amerikai őslakosokat elnyomták, megölték és megfosztották földjüktől és örökségüktől. Minden egyes törzset külön-külön vizsgál, például a cserokék, a sziúk és a delawarok: mindegyikről kapunk egy kulturális profilt, mielőtt Jackson részletesen ismertetné az egyes törzsek - békés és ellenséges - kölcsönhatásait a kezdődő európai telepesekkel.