A csodálatos rendelet: A szuverén kiválasztás és az egyetemes jóindulat összeegyeztetése

Olvasói vélemények

A Travis James Campbell által írt „The Wonderful Decree” című könyvről szóló kritikák kiemelik, hogy a könyv a teista irodalom átfogó és jól érvelő feltárása, különösen az isteni szuverenitás és az egyetemes jóindulat összeegyeztetésére összpontosítva. A szerző személyes történetét és az ellentétes álláspontok átgondolt kezelését dicsérik, bár néhány olvasó úgy találta, hogy megközelítése túlságosan részletes és lassan mutatja be a fő érveit.

⬤ Átfogó és jól kutatott, a teológiai kérdések széles körű tárgyalása.
⬤ Tisztességesen és őszintén foglalkozik az ellentétes nézetekkel.
⬤ Személyes elbeszélései mélyebbé teszik a vitát.
⬤ Jól szervezett és hozzáférhető a különböző hátterű olvasók számára.
⬤ Az analógiák hatékony használata és a tudományos hivatkozások gazdagsága (20 oldalas bibliográfia és számos melléklet).
⬤ Sok olvasó találta lebilincselőnek és érdemesnek, és nagyon ajánlotta.

⬤ Egyes kritikusok úgy érzik, hogy az érvek lassan fejlődnek és túlságosan átfogóak, ami a fókusz elvesztését okozza.
⬤ Bizonyos fogalmak, például az elégséges kegyelem kezelése az olvasóban hagyhat elmaradt kérdéseket.
⬤ Bonyolultsága miatt nem ajánlott a református teológia kezdőknek.

(13 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Wonderful Decree: Reconciling Sovereign Election and Universal Benevolence

Könyv tartalma:

Feltétel nélkül szerető. Mindenek felett uralkodó.

Hogyan lehet Isten szuverén mindenek felett és szerető minden emberrel szemben, miközben teremtményei valódi szabadsággal és felelősséggel rendelkeznek döntéseikért? A teológusok évszázadok óta birkóznak ezzel a kérdéssel. De vajon a megoldási kísérleteink csak súlyosbították a problémát? Travis James Campbell a Wonderful Decree című könyvében azt javasolja, hogy nem tudjuk megoldani a problémát úgy, hogy feláldozzuk egyrészt az isteni szuverenitást és jóságot, másrészt az emberi felelősséget.

Miközben arminiánus és molinista alternatívákat vizsgál, arra a következtetésre jut, hogy a hagyományos augustinusi és kálvinista megközelítés teszi lehetővé a legjobban, hogy ezek az igazságok egészséges és bibliahű feszültségben maradjanak. Spurgeon példáján felbuzdulva, aki a bibliai misztériumot az emberi megoldásokkal szemben előnyben részesítette, Campbell arra bátorítja az olvasókat, hogy bízzanak - sőt örüljenek - Isten mindenki iránti szeretetének és mindenek feletti szuverenitásának harmóniájában.