A csorda ösztönei békében és háborúban

Olvasói vélemények

A könyv a szociálpszichológia és az egyéni viselkedés mélyreható elemzését nyújtja, középpontjában a társasági jelleg fogalmával és a csoportdinamika emberi ösztönökre gyakorolt hatásával. A korszerű stílusban megírt mű egyszerre éleslátó és kihívást jelentő olvasmány. Egyes kritikák dicsérik történelmi perspektíváját és jelentős meglátásait, míg mások kritizálják elavult nyelvezetét és egyes nyomtatott példányok minőségét.

⬤ Rendkívül éleslátó elemzés a szociál- és individuálpszichológiáról.
⬤ Fontos történelmi kontextust és a csoportviselkedés megértését kínálja.
⬤ Rávilágít a társas fajhoz kötődő pszichológiai jellemzőkre.
⬤ Magával ragadó érvek az emberi viselkedésről és ösztönökről a csoportokban.
⬤ Hasznos a tömegmentalitás hatásának megértéséhez.

⬤ Az írásmód elavultnak és nehezen követhetőnek tekinthető.
⬤ Egyes nyomtatott változatokban minőségi problémák vannak, ami megnehezíti az olvasást.
⬤ A hosszú bekezdések és az archaikus nyelvezet lelassíthatja az olvasási tempót.
⬤ Egyes szakaszok jingoistának vagy bigottnak tűnhetnek, különösen a háborús elemzések összefüggésében.

(14 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Instincts of the Herd in Peace and War

Könyv tartalma:

A könyvet az akadémikusok és a tudósok nagy jelentőségűnek és irodalmi értékűnek tartják.

A jövő nemzedékek tudásbázisának részét képezi. Wilfred Batten Lewis Trotter (1872 - 1939) brit sebész, az idegsebészet úttörője volt.

Szociálpszichológiai tanulmányairól is ismert volt, leginkább a csordaösztönről alkotott koncepciójáról, amelyet először 1908-ban két publikált tanulmányban, majd később híres, népszerű művében, az Instincts of the Herd in Peace and War (A csorda ösztönei békében és háborúban) vázolt fel. Trotter azt állította, hogy a csoportosulás ösztön, és tanulmányozta a méhcsaládokat, a birkanyájakat és a farkasfalkákat.