A Cygnus kulcs: A denisovai örökség, a Gbekli Tepe és Egyiptom születése

Olvasói vélemények

Andrew Collins „Az istenek genezise” című könyvét összességében pozitívan fogadták, és sok olvasó értékelte a mitológia és a régészeti bizonyítékok keveredését, valamint a szerzőnek az emberi eredetre vonatkozó elméleteivel együtt. Néhány olvasó azonban úgy találta, hogy a könyv sűrű, és előzetes ismereteket igényel a tartalom teljes körű megértéséhez, ami vegyes érzéseket váltott ki.

Az olvasók dicsérik a könyvet elfogulatlan tudományos megközelítése, innovatív elméletei és jól kutatott tartalma miatt, amely új perspektívákat nyit az emberi civilizációval kapcsolatban. Az írást közérthetőnek írják le, olyan magával ragadó meglátásokkal és összefüggésekkel, amelyek fokozzák az olvasó megértését az ősi történelemmel kapcsolatban.

Néhány recenzens megemlíti, hogy a könyv nehezen olvasható, és a teljes körű követéséhez magas szintű előzetes régészeti ismeretekre van szükség. Egyes fejezeteket túlságosan bonyolultnak érezhetünk, és néhány olvasó frusztrálónak találta a hagyományos régészeti nézetekhez való ragaszkodást.

(33 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Cygnus Key: The Denisovan Legacy, Gbekli Tepe, and the Birth of Egypt

Könyv tartalma:

Új bizonyíték arra, hogy az emberi kultúra, vallás és technológia legkorábbi eredete a denisovaiak elveszett világából származik.

- Megmagyarázza, hogy a G bekli Tepe és a gízai piramisok hogyan igazodnak a Cygnus csillagképhez, és hogyan mutatják a fejlett hang-akusztikai technológia bizonyítékait.

- A G bekli Tepe és a gízai piramisok eredetét a denisovaiakhoz vezeti vissza, egy korábban ismeretlen emberi népességhez, amelyről a mítoszok óriások fajaként emlékeznek meg.

- Megmutatja, hogy a Cygnusba mint az emberi lélek származási helyébe vetett ősi hit akár 45 000 éves is lehet, és eredetileg Dél-Szibériából származik.

Az utolsó jégkorszak végén, i. e. 9600 körül épült, délkelet-törökországi G bekli Tepe-t úgy tervezték, hogy az égi hattyú, a Cygnus csillagképéhez igazodjon - ezt a tényt megerősíti, hogy a helyszínen egy apró csonttáblát találtak, amelyre a Cygnus három kulcsfontosságú csillagát vésték. Figyelemre méltó, hogy az egyiptomi Gízában található három fő piramis, köztük a Nagy Piramis, ugyanehhez a három csillaghoz igazodik. De honnan ered a Cygnus ősi tisztelete?

Andrew Collins bemutatja, hogy a Cygnust egykor az égi világ kapujának tekintették, és feltárja, hogyan kapcsolódik mindkét helyszínen az e csillagcsoport iránti figyelem a hangakusztikához és a zenei intervallumok használatához, amelyeket évezredekkel később a görög matematikus Pitagorasz „fedezett fel”. Collins ezeket az elképzeléseket, valamint az emberi technológia és kozmológia korai fejlődését az oroszországi Szibéria Altaj-Bajkál vidékére vezeti vissza, ahol a hattyú kultusza már 20 000 évvel ezelőtt is virágzott. Bemutatja, hogy ezek az elképzelések, beleértve a hosszú távú napfogyatkozási ciklusokon alapuló összetett számrendszert is, egy kihalt emberi populációtól, a denisovaiaktól származnak. Nemcsak kivételes méretűek voltak - a mítoszok ősi óriásai -, hanem a régészeti felfedezések azt mutatják, hogy ez a korábban fel nem ismert emberi populáció fejlett kultúrát ért el, beleértve a nagysebességű fúrási technikák használatát és a hangszerek megalkotását.

A szerző elmagyarázza, hogy a Cygnus csillagai hogyan estek egybe az égbolt fordulópontjával abban a pillanatban, amikor 45 000 évvel ezelőtt a denisovai örökséget átadták az első emberi társadalmaknak Dél-Szibériában, ami katalizálta a hattyúk ősiségébe vetett hitet és a Cygnusnak mint a kozmikus teremtés forrásának megértését. Ez vezetett a Tejút Sötét Hasadékával kapcsolatos erőteljes elképzelésekhez is, amelyet a Lelkek Ösvényének és a sámánok által az égi világ eléréséhez bejárt égi útnak tekintettek. Megvizsgálja, hogy hangtechnológiájuk és ősi kozmológiáik hogyan jutottak el Nyugatra, először G bekli Tepe-ben, majd később Egyiptomban, a Nílus völgyében virágzott ki. Collins bemutatja, hogy a Cygnusba mint a teremtés forrásába vetett ősi hit a világ számos más kultúrájában is megtalálható, ami még inkább megerősíti a denisovai örökség szerepét az emberi civilizáció kialakulásában.