The Political Economy of Democratic Decentralization
A pluralista, versengő politika hívei a decentralizációt a demokrácia elmélyítésének eszközének tekintették, illetve a zárt rendszerek felfeszítésének, valamint annak, hogy az érdekcsoportok teret kapjanak a szerveződésre, a versengésre és más módon való érvényesülésre. A központi kormányok egyes politikusai úgy tekintenek rá, mint egy eszközre, amellyel drága feladatokat delegálhatnak alacsonyabb szintre.
Ez a tanulmány politikai gazdaságtani szempontból vizsgálja a kevésbé fejlett országokban jelenleg zajló decentralizációs hullám eredetét és következményeit, különösen a vidékfejlesztésre vonatkozó ígéreteit és korlátait. A tanulmány főként a számos országban a decentralizációval kapcsolatos kísérletekből származó empirikus bizonyítékokon alapul. A tanulmány hat részre tagolódik.
Az I.
rész fogalmakat határoz meg, hogy megmutassa, hogy a „decentralizáció” szó sokféle dolgot jelenthet. A II.
rész azt vizsgálja, hogy egyes politikai rendszerek miért hajlamosak gyakran nem decentralizálni, még akkor sem, ha minden mutató alátámasztja a decentralizáció szükségességét. A III. rész azt próbálja megmagyarázni, hogy az 1980-as évek elején számos rezsim decentralizációs tendenciát mutatott.
A IV. rész a decentralizált intézmények találkozását vizsgálja, valamint azt, hogy hogyan működnek az állam-társadalmi és politikai környezetükben. Az V.
rész a decentralizáció előnyeit és hátrányait tárgyalja. A VI.
rész a decentralizáció vidékfejlesztésre vonatkozó ígéreteit értékeli.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)