A demokratikus konszolidáció forrásai: Hogyan látja a média a szervezett munkát

Eredeti címe:

The Sources of Democratic Consolidation: How the Media View Organized Labor

Könyv tartalma:

Miért fejlődtek az európai bizonytalan és összeomlott demokráciák rendkívül stabil demokráciákká? Gerard Alexander a demokratikus intézmények összeomlásának és a demokratikus intézményekbe való átmenetnek az áttekintése során a demokratikus konszolidáció racionális választási elméletét kínálja. A spanyolországi, brit, franciaországi, németországi és olaszországi fejlemények elemzésén keresztül Alexander feltárja, hogy a kulcsfontosságú politikai ágazatok hogyan alakították ki a demokrácia iránti hosszú távú elkötelezettséget, amely a konszolidált demokráciákat jellemzi.

Alexander rendkívül közérthető racionalista érvet hoz fel az ilyen elkötelezettségek kialakulásának feltételeiről, azt állítva, hogy az erős szektorok csak akkor mondanak le a demokratikus szabályok megdöntésének lehetőségeiről, ha a demokrácia alacsony kockázatát jósolják. A szerző érvelése párhuzamba állítható a modern kapitalizmus fejlődéséhez nélkülözhetetlen kiszámíthatóságról szóló bevett állításokkal. A Demokratikus konszolidáció forrásai felvázolja Alexander állítását, miszerint a konszolidált demokráciáknak nem gazdasági vagy társadalmi, hanem politikai előfeltétele van.

A szerző interjúkra és levéltári kutatásokra támaszkodva összekapcsolja érvelését az 1870-es évektől az 1980-as évekig Nyugat-Európa öt legnagyobb országára vonatkozó bizonyítékokkal, és megvitatja a más régiókban a demokratikus konszolidáció kilátásaira vonatkozó következményeket is. Szerinte a politikai paktumok, a hatalommegosztás és az intézményi konstrukciók segíthetnek a bizonytalan demokráciák stabilizálásában, de nem képesek konszolidációt létrehozni.