Olvasói vélemények
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 4 olvasói szavazat alapján történt.
Eredeti címe:
The Diagnostic System: Why the Classification of Psychiatric Disorders Is Necessary, Difficult, and Never Settled
Könyv tartalma:
A mentális betegség egyszerre több dolog: természetes jelenség, amelyet a társadalom és a kultúra is alakít. Biológiai, de viselkedésbeli és társadalmi is.
A mentális betegség egyszerre az agy és az elme problémája, és ez a többértelműség kihívást jelent azok számára, akik a pszichiátriai rendellenességek pontos osztályozására törekszenek. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyve a vezető forrásunk erre, de a kézikönyv egyetlen kiadása sem adott döntő megoldást, és mindegyik ellentmondásokat váltott ki. A The Diagnostic System (A diagnosztikai rendszer) című könyvében Jason Schnittker szociológus a DSM kidolgozásában részt vevő számos szereplőt és a kézikönyv által kiszolgálni remélt számos érdeket vizsgálja.
A DSM a legjobb eszköz a mentális betegségek meghatározására? Biztosíthatunk-e a félrevezető megközelítés ellen?
Schnittker rámutat, hogy a pszichiátriai rendellenességek osztályozása egy olyan rendszerben érthető meg a legjobban, amelyben különböző érdekekkel rendelkező felek vesznek részt. A közvélemény a személyes szenvedés jobb megértését szeretné.
A mentálhigiénés szakemberek megbízható és kezelhető diagnosztikai kategóriákat keresnek. A tudósok olyan definíciókat akarnak, amelyek a lehető legjobban megfelelnek a természetnek. És minden fél végleges betekintést szeretne nyerni abba, hogy mit tart a megfelelő célpontnak.
Még a legjobb osztályozási rendszer sem képes azonban egyszerre kielégíteni mindezen érdekeket. Az ideális felé való haladás nehéz, és a diagnosztikai kritériumok felülvizsgálata gyakran az egyik csoport érdekeit szolgálja egy másik csoport rovására. Schnittker arra ösztönöz bennünket, hogy barátkozzunk meg a kategorizálás társadalmilag konstruált természetével, és fogadjuk el, hogy a mentális egészségügyi zavarok tökéletes taxonómiája továbbra is elérhetetlen marad.
A fejlődő, bár változó felfogáson alapuló döntéshozatal nem gyengeség, hanem a mentálhigiénés szakma adaptív erőssége, még akkor is, ha ez nem szilárd alapja a tudományos felfedezéseknek, és nem megnyugtató keret a betegek számára.
